A Pragmatikaelméletek tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a pragmatika kurrens elméleteivel, kérdésfeltevéseivel és megoldási javaslataival. Főként a beszédaktus-elmélet, a neogrice-i pragmatika és a relevanciaelmélet legújabb fejleményeivel foglalkozunk. Tárgyaljuk az általánosított társalgási implikatúrák elméletét, a pragmatika és a modularitáshipotézisek viszonyát, valamint a pragmatika neurolingvisztikai alátámasztottságát. Továbbá betekintést nyújtunk a kísérleti pragmatika területére, megmutatva, hogyan tudnak segítségünkre lenni különböző kísérleti módszerek a pragmatikaelméletek közötti választásban, illetve hogyan kényszeríti a kísérleti megközelítés a pragmatikaelméleteket mondanivalójuk pontosabb, formálisabb megfogalmazására.
Kötelező olvasmányok:- Carston, Robyn, Thoughts and utterances. The pragmatics of explicit communication. Cambridge, MA – Oxford, Blackwell, 2002.
- Horn, L.R. – G. Ward szerk. The handbook of pragmatics. Cambridge, MA – Oxford: Blackwell, 2004.
- Levinson, Stephen C., Presumptive meanings: the theory of generalized conversational implicatures. Cambridge, MA, The MIT Press, 2000.
- Németh T. Enikő, The principles of communicative language use. Acta Linguistica Hungarica 51 (2004): 379 – 418.
- Noveck, Ira – Dan Sperber ed., Experimental pragmatics. Houndmills, Basingstoke/New York, Palgrave Macmillan, 2004.
- Válogatott tanulmányok a Journal of Pragmatics, a Pragmatics, a Pragmatics and Cognition és az Intercultural Pragmatics c. folyóiratokból.
