Bevezetés a formális szemantikába
Bevezetés a formális szemantikába
előadás, heti 2 óra
Előadó: Maleczki Márta
A szemantika tárgya: a természetes nyelvi jelentés tudományos vizsgálata; különbségek a természetes nyelvek és egyéb jelrendszerek (mesterséges nyelvek, állati kommunikációs rendszerek) között. A (természetes) nyelvi jelentés fogalma; a referenciális szemantikaelméletek jellemzői (igazságfeltételes, modell-elméleti, lehetséges világokat használó szemantikaelméletek). A jelentés (intenzió) és jelölet (extenzió) közötti különbség és összefüggés. A kompozicionalitás elve (Frege-elv). Nem-kompozicionális kifejezések, kontextusfüggő (homályos) kifejezések. A különböző szintaktikai kategóriákhoz tartozó extenziók és intenziók megadása a kompozicionalitás elvének figyelembe vételével. Az intenzionális kontextus általános definíciója, intenzionális kontextust alkotó különféle kifejezések (igék, melléknevek, stb.). Az előfeltevések meghatározása a) értékrés segítségével b) a logikai következményfogalom segítségével. Az előfeltevéssel rendelkező állítások igazságfeltételei. Előfeltevést indukáló kifejezések: faktív igék, határozott leírások.
Anomáliák a természetes nyelvekben a forma - jelentés viszonyban: szinonímia (mikor tekinthető szinonímnak két tetszőleges nyelvi kifejezés); a többértelműségek különféle típusai: a) lexikális eredetű többértelműségek b) szintaktikai eredetű többértelműségek (felszíni szerkezet többértelműsége, mélyszerkezetre visszavezethető többértelműségek); c) szemantikai természetű többértelműségek (többes számú kifejezések esetében kollektív, disztributív referencia lehetősége; epizodikus/habituális kétértelműségek; epizodikus/generikus kétértelműségek).
Nem-referáló jellegű (viszonyjelölő) kifejezések jelentésének vizsgálata: az és, vagy konnektívumok igazságfeltételes jelentése. Az és kétféle használata, a vagy háromféle igazságfeltételes jelentése. A ha...akkor kötőszónak megfelelő logikai művelet: a kondicionális. A logikai következmény fogalma.
Az idő szerepe az igei jelentések vizsgálatában: a külső és belső időszerkezet elkülönítése. Belső időszerkezet (eseményszerkezet): a predikátumok Vendler-féle osztályai. A mondat külső időszerkezetének meghatározása a beszédidő, eseményidő, referenciaidő segítségével.
A generikus mondatok: a generikus értelmezés lehetőségének feltételei (határozott névelős NP, „megfelelő" mondatpredikátum). A generikus olvasatok lehetséges eredetei (az ige lexikális tulajdonsága, fajtára referáló NP, "időtlen" VP; a fajtára referálás és az "időtlenség" kapcsolata vs. individuumra referálás és tér-időbeli elhelyezettség.). A generikus, habituális, normatív-generikus állítások közötti hasonlóságok és különbségek. A generikus állítások igazságfeltételei.
A dinamikus szemantikaelméletek mondatjelentés-fogalma. A diskurzusreprezentációs szemantika felépítése, alapelvei. Diskurzus-referenst bevezető, ill. diskurzusreferenst előfeltételező természetes nyelvi kifejezések.
Ajánlott irodalom:
Carnap, Rudolf: Jelentés és szinonímia. In: Horányi - Szépe (szerk.): A jel tudománya. 151-171. Gondolat, 1975.
