A világról való tudásunk átadása valamilyen nyelve történik: elmondjuk, hogy milyennek tapasztaltuk a világot, érvelünk, meggyőzzük a másikat, hogy a világ tényleg olyan, amilyennek elmondjuk, még ha az a másik nem is tapasztalta azt meg. Az emberi nyelvek kifejezései azonban nem mindig kellően egyértelműek és világosak, ezért a tudományos megismeréshez és érveléshez a természetes nyelveknél formálisabb nyelvet használnak, valamilyen logikai nyelvet. A kurzus célja az alapvető logikai nyelvek bemutatása, hogy segítségükkel a természetes nyelvi szemantikai problémák kifejezésére alkalmas logikai nyelvet nyerjünk.
Tematika:
- Formális rendszerek és modellek.
- A kijelentéslogika szintaxisa és szemantikája.
- A kijelentéslogika törvényei.
- A logikai következményfogalom, a kijelentéslogika következtetési sémái.
- Nulladrendű predikátumlogika (individuumváltozót nem tartalmazó elsőrendű logika).
- A nyelvek leírásához használt alapvető halmazelméleti és algebrai fogalmak: halmazok, halmazműveletek, relációk, függvények.
- Elsőrendű predikátumlogika
Követelmények: órai részvétel, valamint a 2 ZH meírása.
Irodalom:
- Alberti Gábor: Matematika a természetes nyelvek leírásában. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2006.
- Barbara Partee - Alice ter Meulen - Robert E. Wall: Mathematical Methods in Linguistics. Kluwer Academic Publishers. Dordrecht/Boston/London, 1990.



Nyelv és logika