Pragmatika
A pragmatika kialakulása, története, tárgya, lehetséges megközelítési módok. A
nyelvhasználat különböző formái: verbális információközlés, verbális kommunikáció,
manipuláció, elszólás. A nyelv egysége: a mondat, a nyelvhasználat egysége: a
megnyilatkozás (típus és példány). A kommunikatív nyelvhasználat vizsgálata. A klasszikus
beszédaktus-elmélet. A beszédaktus-elmélet filozófiai előzményei és kialakulása. J. L.
Austin: konstatívok−performatívok−beszédaktusok. Egy mondat kiejtésekor végrehajtott
aktusok Austin szerint. Szerencsefeltételek. Az illokúciós aktusok austini klasszifikációja.
A beszédaktus-elmélet továbbfejlesztése: J. R. Searle. Egy beszédaktus végrehajtásának
aktusai és ezek összefüggései. Az illokúciós aktusok jellemzése: előfordulás és szerkezet.
Sikerességi feltételek és a belőlük elvonható szabályok. Az illokúciós aktusok searle-i
klasszifikációja. Újabb osztályozási kísérletek és ezek kritikája. Indirekt beszédaktusok a
searle-i értelmezésben. A mondatfajták és az indirekt beszédaktusok kapcsolata. A klasszikus
beszédaktus-elmélet kritikája. A gricei interakcióelmélet: az együttműködési elv és a
maximái. Mondott és implikált jelentés. Konvencionális és társalgási implikatúrák. Problémák
a grice-i maximákkal és újrafogalmazási lehetőségeik. A leechi udvariasságelmélet: az
udvariassági elv és maximái.
A pragmatika kialakulása, története, tárgya, lehetséges megközelítési módok. Anyelvhasználat különböző formái: verbális információközlés, verbális kommunikáció,manipuláció, elszólás. A nyelv egysége: a mondat, a nyelvhasználat egysége: amegnyilatkozás (típus és példány). A kommunikatív nyelvhasználat vizsgálata. A klasszikusbeszédaktus-elmélet. A beszédaktus-elmélet filozófiai előzményei és kialakulása. J. L.Austin: konstatívok−performatívok−beszédaktusok. Egy mondat kiejtésekor végrehajtottaktusok Austin szerint. Szerencsefeltételek. Az illokúciós aktusok austini klasszifikációja.A beszédaktus-elmélet továbbfejlesztése: J. R. Searle. Egy beszédaktus végrehajtásánakaktusai és ezek összefüggései. Az illokúciós aktusok jellemzése: előfordulás és szerkezet.Sikerességi feltételek és a belőlük elvonható szabályok. Az illokúciós aktusok searle-iklasszifikációja. Újabb osztályozási kísérletek és ezek kritikája. Indirekt beszédaktusok asearle-i értelmezésben. A mondatfajták és az indirekt beszédaktusok kapcsolata. A klasszikusbeszédaktus-elmélet kritikája. A gricei interakcióelmélet: az együttműködési elv és amaximái. Mondott és implikált jelentés. Konvencionális és társalgási implikatúrák. Problémáka grice-i maximákkal és újrafogalmazási lehetőségeik. A leechi udvariasságelmélet: azudvariassági elv és maximái.Kötelező olvasmányok:
- Austin, J. L. 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.
- Cseresnyési László 2007. Pragmatika: a kontextus tudománya. In: Hegedűs Rita – Nádor Orsolya (szerk.) Magyar nyelvmester. Budapest: Tinta Kiadó, 78–83.
- Németh T. Enikő 1994. Megnyilatkozás: típus-példány. Néprajz és Nyelvtudomány 35, 69–101.
- Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.) 1988. Nyelv, kommunikáció, cselekvés I. Budapest, Tankönyvkiadó (v. az Osiris Kiadónál megjelent változat) c. kötetből H. P. Grice A társalgás logikája, J. R. Searle Közvetett beszédaktusok és Az illokúciós aktusok szerkezete.
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK:
Az írásbeli kollokvium anyaga: az előadáson elhangzottak és a kötelező olvasmányok.
