MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport

MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport

Kutatásvezető: dr. Kertész András akadémikus, Debreceni Egyetem
prof. dr. Németh T. Enikő
Tagok: Bibok Károly
Nagy C. Katalin
Németh Zsuzsanna
Szabó Éva
Vecsey Zoltán
Varga Marianna
külső közreműködőként: Ivaskó Lívia, Schirm Anita

 Kutatási témák

Divergáló evidencia az elméleti nyelvészetben

A kutatócsoport előző ciklusában a résztvevők az adatintegráció különböző lehetőségeinek és korlátainak számbavételével foglalkoztak, esettanulmányokat készítettek a nyelvtudomány különböző területein annak érdekében, hogy megválaszolják, hogy az integrációs lehetőségek milyen mértékben és milyen módon befolyásolják a nyelvészeti hipotézisek plauzibilitását. A kutatás konklúziójaként megfogalmazták, hogy el kell fogadni több evidenciatípus integrációjának lehetőségét a nyelvészeti elméletalkotásban. Ennek egyik legfontosabb hozadéka a konvergáló evidencia előtérbe kerülése. Ugyanakkor a kutatások azt is felfedték, hogy bizonyos esetekben a különböző adatforrásokból származó evidenciák egymással inkompatibilis hipotéziseket támasztanak alá, azaz divergálnak. A jelen projekt célja a divergáló evidencia problémájának vizsgálata, annak feltárása, hogy melyek az evidencia divergenciájának kezelésére alkalmazható heurisztikák. A kutatócsoport korábbi gyakorlatát folytatva a cél megvalósításához két párhuzamos síkon kívánnak eljutni. A metaelméleti keret síkján Kertész és Rákosi p-modelljét fejlesztik tovább és terjesztik ki a divergáló evidencia kezelésére, a nyelvelméleti síkon pedig a generatív szintaxis, a formális és kognitív szemantika, továbbá a pragmatika problémáin tesztelik újabb esettanulmányok keretében a metaelméleti modell megoldási javaslatait. Feltevésük az, hogy az adattípusok integrációja valójában nem különböző evidenciatípusok konvergenciája, hanem divergenciája. A konvergencia egy olyan speciális eset csupán, amely viszonylag ritkán lép fel a kutatás kezdeti szakaszában. Ez a feltevés egy teljesen új kutatási irányt jelöl ki a probléma vizsgálatában.

Divergáló evidencia a pragmatikában

1. Divergáló evidencia a grammatikalizáció történeti pragmatikai kutatásában. 2. Divergáló evidencia a beszédaktusok történeti kutatásában. 3. Divergáló evidencia a hétköznapi, spontán társalgások javítási jelenségeinek vizsgálatában. 4. Divergáló evidencia az implicit argumentumok kutatásában.

Divergáló evidencia a szemantikában

1. A divergáló evidencia megjelenési módjainak vizsgálata a fikcionális diskurzus kortárs logikai/szemantikai elméleteiben. 2. A divergáló evidencia problémája a nyelvi reprezentáció pszichológiai realitásának vizsgálatában. 3. A divergáló evidencia problematikája a szójelentések és a szintaktikai alternációk vizsgálatában.

Mikor alakult: 2006-2011; 2012-2017; 2017-2022

Pályázati támogatás: MTA támogatott kutatócsoportok

Publikációk

  • Németh T. Enikő, Bibok Károly (szerk.) The role of data at the semantics-pragmatics interface. Berlin; New York: Mouton de Gruyter, 2010. 426 p. (Mouton Series in Pragmatics; 9.) (ISBN:978-3-11-024026-9)
  • Kertész András és Rákosi Csilla (szerk.) The Evidential Basis of Linguistic Argumentation. Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2014. (Studies in Language Companion Series; 153.) (ISBN:ISBN 9789027259189)
  • Nagy C Katalin: Adatok és érvelés a történeti pragmatikában. Budapest: Loisir Kiadó, 2015. 264 lap (Pragmatika; 2.) (ISBN:978-963-89655-2-3)
  • Bódog Alexa, Csatár Péter, Németh T Enikő, Vecsey Zoltán (szerk.) Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Budapest: Loisir Kiadó, 2015. 231 lap.(Pragmatika; 4.) (ISBN:978-963-89655-3-0)
  • Bibok Károly: Szójelentéstan: A lexikai szemantikától a lexikai pragmatika felé. Budapest: Loisir Kiadó, 2017. 148 lap. (Pragmatika; 5.) (ISBN:978-963-89655-6-1)