A cikk szövege

1.1. A szövegbeli hivatkozás a szerzők vezetéknevét tartalmazza zárójelbe tett évszámmal vagy évszámmal és oldalszámmal, pl. „Simonyi (1881) csoportosításában..." vagy „Antal (1961: 92) szerint...". A szerzők nevének kiskapitális kiemelése kerülendő. Ha egy szerzőnek több, azonos évben megjelent művére hivatkozunk, ezeket az ábécé betűivel különböztessük meg egymástól, pl. Ferenczi (1974a, 1974b).
1.2. Kiemelések. Csak a nyelvi adatokat és az esetlegesen említett kötetcímeket írjuk dőlt betűvel, de sortagolással elkülönítve a nyelvi adatok se dőljenek. Kivételesen a különtagolt részben is lehet a nyelvi adatot dönteni, ha az kontextusba van ágyazva.
Az alcímek és a szakkifejezések kiemelésére a vastagítás, egyéb tartalmi kiemelésre a vastagítás vagy r i t k í t á s használható.
A dőlt betűs szavakhoz tapadó központozási jelek maguk is dőljenek!

Az irodalomjegyzék

A cikk végén HIVATKOZÁSOK cím alatt adjuk meg a cikkben említett művek adatait. A szerzőknek, szerkesztőknek a vezeték és az utónevét is közöljük. A szerző(k) neve és az évszám közé nem kell központozási jel. A címeket (az alcímeket is beleértve) kettőspont előzze meg. A címet, a helyet és a kiadót vessző különítse el egymástól. A szerzők felsorolásában az ábécérendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet kövessük. A kötetcímek (könyv- és folyóiratcímek) dőljenek, a köteten belüli címek maradjanak kiemeletlenül.

Bővebben: ...

A cirill betűs nevek

A cirill betűs neveket az Analecta Linguistica szerint kérjük átírni: az orosz e (= "je") és ë minden helyzetben e, э = ė, ы = y, ю = ju, я = ja, ь = '' (≠”), ъ = ' (≠ ’), ж = ž, с = s, х = h, ц = c, ч = č, ш = š, щ = šč.