Az irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzék
A cikk végén HIVATKOZÁSOK cím alatt adjuk meg a cikkben említett művek adatait. A szerzőknek, szerkesztőknek a vezeték és az utónevét is közöljük. A szerző(k) neve és az évszám közé nem kell központozási jel. A címeket (az alcímeket is beleértve) kettőspont előzze meg. A címet, a helyet és a kiadót vessző különítse el egymástól. A szerzők felsorolásában az ábécérendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet kövessük. A kötetcímek (könyv- és folyóiratcímek) dőljenek, a köteten belüli címek maradjanak kiemeletlenül.
2.1. Könyv: kérjük a kiadót is feltüntetni! Az esetleges kötetszámok vessző nélkül, félkövéren kövessék a kötetcímet.
Pl. Bálint Sándor 1957: Szegedi szótár I–II, Budapest, Akadémiai.
Külföldi szerzők esetén az első szerző nevét magyaros sorrendben, a többiét eredeti sorrendben adjuk meg.
Chomsky, Noam–Morris Halle 1968: The sound pattern of English, New York, Harper and Row.
2.2. Többszerzős könyvben olvasható írás: a kötetbeli cím és a kötetcím közé kérjük a szerkesztő(k) nevét is kiírni. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)
B. Lőrinczy Éva 1962: A határozó, in Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere II: Mondattan, Budapest, Akadémiai, 162–259.
Országh László 1966: A mai angol szótárirodalom, in Országh László szerk.: Szótártani tanulmányok, Budapest, Tankönyvkiadó, 341–67.
2.3. Egyszerzős könyvben olvasható írás: abban különbözik a többszerzősbelitől, hogy az „in" után rögtön a kötetcím következik. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)
Esterházy Péter 1986: A próza iszkolása, in Bevezetés a szépirodalomba, Budapest, Magvető, 8–153.
2.4. Folyóiratcikk: nincs „in" (ez különíti el az egyszerzős könyvben olvasható írástól), és nem kell sem a szerkesztő, sem a hely, sem a kiadó, de kevésbé ismert folyóiratok esetén megadhatók. A félkövér szedésű évfolyamszám vessző nélkül kövesse a folyóiratcímet. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)
Barna Ferdinánd 1867: Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben, Nyelvtudományi Közlemények 6, 70–101.
Ha a folyóiratnak egy évben több száma jelenik meg, és minden szám oldalszámozása elölről kezdődik, az évfolyamszámhoz törtvonallal a szám számát is írjuk hozzá.
Szathmári István 1995: A csak helye a mondatban, Édes Anyanyelvünk 12/1, 9.
2.5. Sorozatok
2.5.1. Folyóiratszerű sorozat. Ha egy sorozat csak a megjelenés rendszerességében különbözik a folyóiratoktól, akkor a benne megjelent cikkekre ugyanúgy hivatkozzunk, mint a folyóiratbeliekre.
2.5.2. Monográfia-sorozat. A sorozat neve és a kötetszám alapján számon tartott kiadványok adatait a következőképp adjuk meg:
Károly Sándor 1958: Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban = Nyelvtudományi Értekezések 16, Budapest, Akadémiai.
2.5.3. Egyéb sorozat. Nem szükséges a sorozat címét kiírni, ha a kötet gerincén a sorozat neve és a kötetszám helyett a szerző/szerkesztő neve és a kötet címe van feltüntetve, vagy ha a sorozat nincs számozva. Az ilyen, elhagyható sorozatcím a könyv címe után adható meg zárójelek között, dőlt betűs kiemelés nélkül.
Vekerdi József szerk 1982: Mesefolyamok óceánja: Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból (A Világirodalom Klasszikusai), Budapest, Európa.
2.6. Kézirat: kéziratnak minősül minden akár gépelt, akár nyomtatott írás, amelyet még nem tettek közzé. A dőlt betűs cím után közöljük a kézirat jellegét (pl. „doktori értekezés"), majd írjuk ki, hogy „kézirat", és hogy hol lehet hozzáférni (pl. „Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet").
2.7. Elektronikus dokumentumok: A CD-ROM leírása ugyanolyan, mint a könyveké. Tehát meg kell adni a szerző, szerkesztő nevét, a CD-ROM címét, kiadóját, kiadás évét.
Verstár '98 – a magyar líra klasszikusai (CD-ROM), Arcanum Kft., Budapest, 1998.
A világhálón szereplő dokumentumok esetében a teljes elérési utat fel kell tüntetni, és minden esetben meg kell adni a felhasználás időpontját, vagyis amikor utoljára láttuk a tanulmányt.
Nádasdy Ádám 2003: Miért változik a nyelv?
[http://origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy.html – 2008. október 22.]
A teljes elérési út megadása, úgy, ahogyan a böngészőablakban látható, azonban nem mindig szükséges, hiszen annak alapján nem mindig lehet megtalálni a hivatkozott művet (pl. regisztráció szükséges hozzá). Ilyenkor elég a főoldal megadása, ahonnan általában könnyen eljuthatunk a hivatkozott műhöz.
Havasréti József 2006: Tudományos írásmű [http://ejegyzet.bibl.u-szeged.hu/ – 2008. október 22.]
Mollay Erzsébet 2000: Németalföldi–magyar közmondásszótár, Néderlandisztikai Központ, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. [http://mek.oszk.hu/ – 2008. október 22.]
Ha az interneten talált folyóirat a papírváltozat tördelését megtartva olvasható (pl. PDF-ben), akkor feltüntetjük a tanulmány eredeti megjelenésének helyét a szokásos módon, így a hivatkozást bárki visszakeresheti.
Lanstyák István 2003: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában, Magyar Nyelvőr 127, 370–88.
[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127403.pdf – 2008. október 22.]