Galac Ádám: Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Galac Ádám

Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában. Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A tanulmány a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományát érintő megszemélyesítő konceptualizációkat vizsgálja a magyar és az angol nyelvben. Kezdeti kérdésfeltevése az, hogy milyen szerepet játszik a megszemélyesítés mint konceptuális metafora a három észlelési modalitás érzeteinek, illetve az érzeteket kiváltó ingereknek nyelvi konceptualizációjában. Az adatok a TenTen korpuszcsalád magyar és angol alkorpuszában végzett kulcsszavas keresésekből származnak, amelynek során 9 magyar és 9 angol kulcsszó összesen közel 7000 kontextuális előfordulását annotáltam manuálisan. Az elemzésben Dorst–Mulder–Steen (2011) osztályozását követve megkülönböztetem az újszerű, a konvencionalizálódott, az alapbeállítású (default) és a metonimikus megszemélyesítéseket, de a vizsgálatot kiterjesztem a megelevenítésekre, továbbá a megszemélyesítésnek nem nevezhető, ámde közeli rokonságban álló konceptualizációkra is (aktív ágens, figuratív mozgás). Mindkét nyelvben a látás kulcsszavai eredményezték a legkevesebb megszemélyesítést; a hallás és szaglás a magyarban hasonló gyakoriságot mutat, az angolban azonban kiemelkedik a szaglás.

Kulcsszavak: megszemélyesítés, észlelés, figuratív nyelvhasználat, korpuszvizsgálat, látás, hallás, szaglás, konceptualizáció

Galac Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetem Interkulturális Nyelvészet Doktori Programjának hallgatója, Brdar-Szabó Rita és Barta Péter témavezetettje. 2016-ban szerzett germanisztika alapszakos, 2019-ben pedig fordító és tolmács mesterszakos diplomát. 2017 óta publikál a kontrasztív nyelvészet és a nyelvi érintkezés különböző vonatkozásaiban. Tágabb értelemben az egyén által szubjektív módon megélt objektív valóság egyéneken átívelő nyelvi konceptualizációi érdeklik – ezt specifikusabban az észlelés nyelvi kifejezésmódjainak tanulmányozásán keresztül közelíti meg. Disszertációs kutatásában ezen belül is a szagérzékelés nyelvi konceptualizációit vizsgálja a magyar, angol, német, francia és spanyol nyelvben.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://jeny.szte.hu/JENY-2022-GalacA

  • Galac Ádám 2022. Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában. Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:155–183. doi:10.14232/JENY.2022.1.7