Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

Farkas Judit - Alberti Gábor: Általánosítások a potenciális magyar birtokszóváltozatokra vonatkozóan (Jelentés és Nyelvhasználat 4, 2017)

Jelentés és NyelvhasználatJelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Farkas Judit és Alberti Gábor

Általánosítások a potenciális magyar birtokszóváltozatokra vonatkozóan

című tanulmányát.

Jelen tanulmányunk a -(j)A birtokoltságot jelölő toldalékmorféma alakváltozatainak és az elidegeníthető birtoklásnak a kapcsolatával foglalkozik. Megközelítésünk lényege, hogy fonotaktikai és nyelvtörténeti tényezőket figyelembe véve háromféle potenciális birtokszó-alakváltozatot definiálunk, amelyekre építve egységes rendszerben, kivétel nélküli szabályokban fogalmazható meg az összes magyar főnévre vonatkozóan, hogy melyik változat társulhat elidegeníthető, illetve melyik társulhat elidegeníthetetlen birtoklást kifejező jelentéshez. Ez alapján összességében hét főnévtartomány alakul ki, amelyekbe besorolunk minden magyar produktív főnévképzővel létrehozott főnevet is. Részletesebben kitérünk a hatnék-főnevekre, amelyek olyan dialektális különbségeket mutatnak, amelyek alapján szükségesnek látszik újragondolni az elidegeníthetetlenségnek és elidegeníthetőségnek a közönséges főnevek körében is megkérdőjelezhető dichotómiáját.

Kulcsszavak: birtokoltságjel; elidegeníthető és elidegeníthetetlen birtoklás; deverbális főnevek; hatnék-főnevek

Farkas Judit (PhD) jelenleg egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, a cikk első változatának készítésekor viszont még a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt (az Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként). Nyelvtörténeti projektekben is dolgozik, valamint a magyar generatív nyelvészet eredményeinek a közoktatásba való integrálásán is munkálkodik.

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/jeny/JENY-2017-FarkasJ-AlbertiG