Nagy C. Katalin: Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure 'tetszik' igével alkotott szerkezetekről

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure 'tetszik' ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A '(ne) tessék Istennek' értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-NagyCK2

Nemesi Attila László: Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? - Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László

Releváns-e a humor a relevanciaelméletben?

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A dolgozatban azt vizsgálom, hogy a relevanciaelmélet milyen értelmezését tudja adni a tisztán nyelvi és a nyelvi összetevőt is tartalmazó multimodális humorjelenségeknek. Mivel kognitív pragmatikai elmélet, amelyet nem a humor magyarázatára dolgoztak ki, hanem a kommunikációnak mint a valóság megismerésére irányuló információfeldolgozásnak az általános modelljeként, tisztázásra szorul, hogy fogalmi apparátusa és alaptézisei mennyiben alkalmasak a humor természetének megragadására. Dinamikus kontextusfelfogása és a következtetési műveletek középpontba állítása kifejezetten előnyös a humoros diskurzusok mélyreható magyarázatában. Kérdéses viszont, hogy mindent átfogó kommunikációs alapelve hogyan vonatkoztatható a humoros szándékú megnyilatkozásokra, amelyek jellemzően kijátsszák a relevanciakeresés heurisztikáját, miközben a humoros hatás szempontjából mégiscsak relevánsak. Ha a humorral nem is, a vele sűrűn összefonódó iróniával a relevanciaelmélet a kezdetektől foglalkozik, ezért ezt a fejezetét kritikus elemzésnek vetem alá. A nyelvi példákat többféle műfajból, illetőleg szövegtípusból merítem.

Kulcsszavak: humor, relevancia, relevanciaelmélet, explikatúra, implikatúra, kontextus, irónia

Nemesi Attila László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense. Szűkebb kutatási területe a figuratív nyelvhasználat (trópusok, gondolatalakzatok) és a humor pragmatikája, tágabban pedig a pragmatika, a retorika, a szemiotika és a szociálpszichológia határkérdéseivel (udvariasság, benyomáskeltés, nyelvi és képi befolyásolás) foglalkozik.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-NemesiAL

  • Nemesi Attila László 2019. Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? Jelentés és Nyelvhasználat 6:1–31. doi:10.14232/JENY.2019.1.1

Könyvismertetés: Tolcsvai Nagy Gábor(szerk.) Nyelvtan - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata recenziót jelentetett meg

Imrényi András – Kugler Nóra – Ladányi Mária – Markó Alexandra – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvtan

osiris-nyelvtan

című könyvéről.

(Szerk: Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 pp. ISBN 978-963-276-291-3)

A könyvismertetőt Horváth Péter készítette.

Az ismertetés elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2017-HorvathP

Meghívó doktori védésre - Tóth Alinka

MEGHÍVÓ

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Elméleti Nyelvészeti Programja tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Tóth Alinka doktorjelölt

Megnevezési feladathelyzetből nyert mintázatok értelmezése kognitív nyelvészeti perspektívából

c. doktori értekezésének nyilvános vitájára.

CFP: Nyelvtan, diskurzus, megismerés

A DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely (ELTE) 2019. március 28–29-én konferenciát rendez

Nyelvtan, diskurzus, megismerés. A magyar nyelv funkcionális leírása

címmel a nyelvtanírásról, a nyelv grammatikai leírásáról, a Műhelyben készített funkcionális Nyelvtan (Osiris Kiadó, 2017) megjelenése alkalmából. A magyar nyelvű konferencia a jelenkori magyar nyelvtanírásnak, a magyar nyelv kutatásának helyzetét, új eredményeit kívánja a figyelem középpontjába helyezni. A diszkurzív szakmai rendezvény fő célja, hogy a résztvevők érezzék és fölismerjék az autentikus nemzetközi tendenciákhoz való érdemi hozzájárulás esélyét, a magyar nyelv leírásában termékeny elvek, módszerek bevezetésének vagy kidolgozásának és alkalmazásának a jelentőségét, az elektronikus kommunikáció, a Kárpát-medencei magyar nyelvközösség szabad egyesülése (a határtalanítás) és az interkulturális hatások kultúrájának viszonyai között.

További cikkeink...