Udvardi Anna. Miért nem a feltett kérdésre válaszolnak a betegek? Gyógytornász-beteg konzultációk elemzése 2. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Udvardi Anna

Miért nem a feltett kérdésre válaszolnak a betegek?

Gyógytornász-beteg konzultációk elemzése 2.

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 10/1 (2023)

A tanulmány gyógytornászok és betegeik közötti első találkozások dialógusainak kezdeti szakaszát vizsgálja. Az elemzés fókuszában a betegeknek a gyógytornászok nyitókérdéseire (NYK) érkező válaszai állnak. Mivel a NYK-ek célja a vizit okainak, azaz a beteg aktuálisan tapasztalt problémáinak a feltárása, a válaszok induktív csoportosítása azok információtartalmán alapult. A korpuszban hét válaszkategóriát azonosítottam: (1) Informatív (40%), (2) Történet (26,7%), (3) Hiányos (22,7%), (4) Képalkotó eredmény, orvosi diagnózis (21,3%), (5) Pragmatikailag nem megfelelő (12%), (6) Tisztázó (2,7%), és (7) Egyéb (5,3%) típusú válaszok. A NYK-ek nyelvi jellemzői és a rájuk érkező választípusok összefüggéseinek statisztikai elemzése nem ad magyarázatot az utóbbiak sokszínűségére. A tanulmány a szociokognitív megközelítés keretein belül ad magyarázatot az eredményekre.

Kulcsszavak: gyógytornász-beteg interakció, problémaprezentáció, szociokognitív megközelítés, kérdés-válasz szomszédsági párok

Bozsik Tamara. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 10/4

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Bozsik Tamara

A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 10/1 (2023)

Tanulmányomban a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálom politikai tartalmú Facebook-kommentekben, különös tekintettel a prozódia írásbeli helyettesítésére és a jelentésalkotásra. A tanulmány befogadói oldalról vizsgálja a verbális agresszió nyelvi és nyelvhasználati megvalósulásait, továbbá leíró jellegű, és a grammatika, pragmatika, kognitív nyelvészet, valamint szociolingvisztika fogalomkészletét alkalmazza a mintaelemzések során. A mintaelemzések illusztrálják, hogy a saját gyűjtésű korpuszomban hogyan jelenik meg a verbális agresszió. A saját verbális agressziódefinícióm megalkotásához a kiindulópontot Szabó (2020) definíciója adta, ez módosítva és továbbfejlesztve az elemzéseim alapját képezi. Mivel a kommentelés írott és beszélt nyelvi kommunikációs jegyeket is tartalmaz, ezért e jegyeket is figyelembe véve történt az elemzés. A tanulmány az elemzések mellett áttekintést is ad az agresszióról mint viselkedésről, feltérképezi az agressziót nyelvészeti megközelítésből, valamint az internetes nyelvhasználat jellemzőit is széleskörűen bemutatja.

Kulcsszavak: verbális agresszió, Facebook-kommentek, politika

Felelős nyelvészet - Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia 2023

resling

Konferenciafelhívás

Az alkalmazott nyelvészet tárgykörében 2021-ben a hagyományteremtés szándékával nemzetközi konferenciasorozatot indítottunk angol és magyar nyelvű szekciókkal. A sikeres 2021-es konferencia után idén is megrendezzük a Felelős nyelvészet II. című konferenciát.

A konferencia célja most is az alkalmazott nyelvészet fogalmát tágan értelmezve olyan kutatásokat bemutatni, amelyek fennálló nyelvhasználati/nyelvi/kommunikációs társadalmi problémákat elemeznek, és arra reális megoldást javasolnak nyelvészeti eszközökkel, interdiszciplináris megközelítésben. A konferenciára társadalmilag felelős tudományos témákban várunk előadásokat. Konferenciánk elsősorban a kevésbé ismert alkalmazott nyelvészeti kutatásokat, a még ismeretlen (nem közismert) nyelvi dilemmák vizsgálatát, valamint ismert problémák új, innovatív elemzését, a megoldási javaslatok kidolgozását részesíti előnyben. Az oktató-kutató kollégák mellett doktoranduszok jelentkezését is szívesen fogadjuk. Tematikus szekciók, workshopok/kerekasztalok szervezését is tervezzük.
A konferencia tématerületei lehetnek: kommunikációkutatás (manipulatív nyelvhasználat, orvos-beteg, tanár-diák kommunikáció, vészhelyzeti kommunikáció stb.), igazságügyi területek, gazdaság, egészségügy, kereskedelem, diplomácia, turisztika, sport, oktatás, nyelvi jogok, informatika, műszaki területek, természettudomány, repülésbiztonság stb.

A konferencia helyszíne az ELTE BTK.

Konferencia: Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

2023-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2023. április 21. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (NYTK és ELTE), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (SZTE)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok megjelentetésére szakmai lektoráltatást követően a Jelentés és Nyelvhasználat  című folyóiratban tudunk lehetőséget biztosítani.

 

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

Program

10:00 Megnyitó: Prof. dr. Németh T. Enikő (SZTE)

10:10 első szekció

  • Kubitsch Rebeka (SZTE, PPKE) – Szeverényi Sándor (SZTE): Inferencialitás az uráli nyelvekben
  • Turi Gergő (ELKH NYKK) – Surányi Balázs (ELKH NYKK, PPKE): Hatókör és információszerkezet a mondatprodukcióban
  • Virovec Viktória (DE NYDI) – Sándor Lilla Kamilla (DE): Az időre utaló morfémák pragmatikai funkciói a muszáj lesz és a kell majd esetében

12:00 második szekció

  • Nemesi Attila László (PPKE BTK): Minek az oda? Implicit igei predikátumok a magyarban
  • Csatár Péter (DE) – Tóth Enikő (DE): Magyar demonstratívumok exoforikus használata: újabb eredmények a kontrasztáló használatáról
  • Pomázi Bence (ELTE BTK, NYKK): Egy lehetséges poligrammatikalizációs folyamat a magyarban
  • Dér Csilla Ilona (KRE BTK): „Hogy miért idézem mindezt?” A függetlenedett kérdő mellékmondatok diskurzusfunkcióiról a magyarban

14:00 ebédszünet

15:00 harmadik szekció

  • Hagymási JuditKárpáti EszterKárpáti LauraKleiber JuditKocsis EszterLiu BeierRuppl ZsuzsannaViszket Anita (PTE BTK): A vagy kötőszó korpuszvezérelt pragmatikai vizsgálata irodalmi szövegekben
  • Varga Mónika (ELKH NYKK): „Leszen ottan is bizonyos kommunikációja” – A bizonyosság és bizonytalanság pragmatikai jelölőiről 16-18. századi regiszterekben
  • Nagy Julianna (KJE): A természeti képek és a lírai én

16:40 negyedik szekció

  • Szalai Andrea (ELKH NYKK): „Haljon meg apád, te lány, ha nem ülsz le enni velünk!” Átokhasználat és viszonyulás a kínálás interakciós rítusában
  • Bozsik Tamara (SZTE NYDI): Az implikatúra mint az agresszió eszköze a Facebook-kommentekben
  • Gárdián Nikolett (SZTE NYDI): Preferált bocsánatkérési stratégiák és kombinációik a kínai nyelvben

18:10 zárszó

Új könyv: Nemesi Attila László - A humor pragmatikai mechanizmusai (Pragmatika 7.)

A humor pragmatikai mechanizmusai (Pragmatika 7.)

 

A Loisir Kiadó Pragmatika sorozatának 7. köteteként megjelent

Nemesi Attila László A humor pragmatikai mechanizmusai

című monográfiája.

Mi a humor, miből származik, és mi a célja? Ezek azok a nagy kérdések, amelyekre a humorkutatás kezdettől fogva választ keres. A könyv, miután bevezeti az olvasót a témába, a hangsúlyt annak alapos feltárására helyezi, milyen pragmatikai tényezői vannak a nyelvi – és a lényeges nyelvi elemet is tartalmazó multimodális – humorjelenségeknek. Egy szemantikai és egy retorikai fejezet fogja közre négy befolyásos pragmatikaelméleti irányzat humorvonatkozásainak kibontását, erősségeik és gyenge pontjaik azonosítását, valamint továbbfejlesztésük lehetőségeinek vizsgálatát. A példaanyag nem szűkül le a népszerű viccgyűjtemények konzervvicceire, hanem széles műfaji merítésű: képviselteti magát a humoros anekdota, a bohózat, a filmvígjáték, a konferansz, a politikai kabaré, az irodalom és még sok minden más.

További cikkeink...