Meghívó

A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt a Nyelvészeti Műhely következő összejövetelére, a 2014. szeptember 11-én, csütörtökön 18 órakor a SZAB székházban (Szeged, Somogyi u. 7.) tartandó könyvbemutatóra.

A bemutatandó könyv:
Pléh Csaba és Lukács Ágnes szerk.: Pszicholingvisztika 1-2: Magyar Pszicholingvisztikai kézikönyv.

Felvezetőt tart: Kenesei István, az SZTE Angol Tanszékének professzora.

A könyvet bemutatja a szerkesztő: Pléh Csaba akadémikus, egyetemi tanár.

Akit a könyv megvásárlása érdekel, keresse a szerkesztőt ( Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) kedvezményes árú példányokért (A bolti 10.000 Ft-os ár helyett a helyszínen 6100 Ft-ért kapható). 

Meghívó Komlósi Boglárka műhelyvitájára

MEGHÍVÓ

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Elméleti Nyelvészeti Programja tisztelettel meghívja Önt

Komlósi Boglárka

Az ironikus hozzáállás. A verbális irónia szocio-kognitív modellje pragmatikai perspektívából

c. doktori értekezésének műhelyvitájára.

A műhelyvita időpontja:

2014. július 8. 14 óra

A műhelyvita helye:

Kari Konferenciaterem (SZTE BTK, Szeged, Egyetem u. 2.)

Az értekezés témavezetője:

dr. Németh T. Enikő egyetemi docens (SZTE)

Az értekezés előopponensei:

dr. habil. Tátrai Szilárd, PhD (ELTE)
dr. Nemesi Attila László, PhD (PPKE)

Az értekezés az Általános Nyelvészeti Tanszék könyvtárában megtekinthető.

A vitában minden jelenlévő részt vehet, illetve előzetesen írásban is észrevételt tehet.

Szeged, 2014. július 7.

Dr. Németh T. Enikő
programvezető Elméleti
Nyelvészeti Doktori Program

Ivaskó Lívia június 3-i előadásának a kivonata

Ivaskó Lívia

A nyelvi működés és a humán frontális lebenyi funkciók viszonyáról

címmel
a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozatában
2014. május 13-án Budapesten az ELTE-n elhangzott előadásához 

A jelenleg művelt kognitív nyelvészeti irányok nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvhasználat és a kognitív működések együttes vizsgálatára. Teszik ezt elsősorban azért, mert a jelenlegi kérdésfeltevések fókuszában gyakran az áll, hogy vajon a nyelvileg megjelenő jelhasználat milyen viszonyban van az értelmezés és a produkció során azokkal a mentális reprezentációkkal, melyek aktiválódnak az említett folyamatok során. A pragmatikán belül pedig kitüntetett szerepűvé vált a relevancia-elméleti (Sperber - Wilson, 1986, 1995) kutatások kiterjesztése az egyes nyelvi jelenségek magyarázatára. SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoportjában is folynak olyan munkák, melyek a relevancia-elmélet (Sperber – Wilson, 1986/1995) adta kognitív pragmatikai felfogás és a perkins-i (Perkins, 2003, 2007,2008) emergens felfogás idegtudományilag is igazolható (pl.Frith-Frith, 1998; Purves et al, 2008) keretein belül keresik a választ az egyes nyelvi megnyilvánulási formák és az őket motiváló kognitív műveletek között. Jelen előadásban a kurrens kognitív idegtudományi és neuropszichológiai adatokat is figyelembe véve szeretnék olyan magyar anyanyelvű környezetben vizsgált nyelvi és nyelvhasználati képességekre rámutatni, melyek humán frontális lebenyi funkciókhoz kötött működést feltételeznek. Ahogyan Balconi és Amenta (2010), valamint Frith (2007) is amellett érvelnek, hogy a humán kommunikáció során olyan biológiailag determinált humán képességek együttes részvételére van szükség, melyek jól összehangolt működése adja az adekvát jelhasználat zálogát, ez az előadás is olyan összetevőkre mutat rá, melyek bizonyos tipikus (fejlődéses) és atipikus (afáziás és autista személyek által létrehozott) jelhasználati formák esetében mutatják, hogy a kommunikációs partnerek által közösen létrehozott kölcsönös megértés során miként értelmezhető a Frith (2007) által kommunikációs huroknak aposztrofált jelenség. A patológiás jelhasználatúak esetében elsősorban Verseghy (2005), valamint saját adataink (Ivaskó – Tóth, 2012; Ivaskó – Tóth – Jakab – Vécsei, 2013) alapján külön is kitérek a kommunikatív viselkedésre vonatkozó kompenzáció és a nyelvi rehabilitáció viszonyára a vázolt perspektívában.

Az előadás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program kiemelt projekt keretben jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Sárosi Zsófia június 3-i előadásának a kivonata

Nyelvtörténet és pragmatika – történeti pragmatikák?

Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaságban

2014. június 3. 16.30

A magyar nyelvtörténettel kapcsolatban a 2000-es évek elején fogalmazódott meg először a pragmatikai szemléletmód és a pragmatikai elméletek és módszerek alkalmazásának igénye. Részben ennek hatására, részben ettől függetlenül a magyar történeti nyelvtudományban a korábbinál határozottabban megindult a nyelvhasználat történetének kutatása. Több olyan tanulmány is született, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben a pragmatika szemléletmódját és különféle elveit, módszereit alkalmazták. Mindazonáltal ezek száma az eltelt 14 évhez képest nem nagy, és megközelítésmódjukban sem mutatták eddig azt a sokszínűséget, amit a külföldi szakirodalomban tapasztalhatunk.

Előadásomban először vázlatosan áttekintem azt, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben a megjelent publikációk fényében milyen kutatások történtek a magyar nyelvtörténetben, amelyek a történeti pragmatikával kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatba hozhatók.

Majd - még vázlatosabban - igyekszem bemutatni, hogy a nemzetközi (elsősorban az angol nyelvű) szakirodalom alapján hol tart ma a történeti pragmatika, hogyan határozható meg, milyen irányzatai alakultak ki.

Ezután a történeti pragmatikának két olyan területére igyekszem irányítani a figyelmet, amelyeket eddig itthon kevéssé vagy egyáltalán nem műveltek: a történeti szociopragmatikára és a történeti udvariasság-/udvariatlanság kutatásra.

Majd amellett érvelek, hogy a történeti pragmatikai irányzatok között nincs éles határ, és épp ezért lehetne ezeket egymáshoz jobban közelíteni, szemléletmódjukat, eredményeiket kölcsönösen hasznosítani.

Ezt két, középmagyar kori nyelvi példán (1. „Hogyan keletkezik a boszorkány?”; 2. A tegezés-magázás váltogatása) mutatom be – idő hiányában csak jelzésszerűen, rámutatva a lehetőségekre.

A nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben

Az MTA Modern Filológiai Társaság idei konferenciája 2014. június 16-án hétfőn 8.30-kor kezdődik.

A tanácskozás központi témája:

A nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben.

A konferencia helyszíne: ELTE BTK Múzeum krt. 6–8. Gólyavár. 

További részletek: http://www.filologia.hu/tarsasagi-hirek/a-nyelvi-pragmatika-kerdesei-szinkron-es-diakron-megkozelitesben.html

További cikkeink...