A társas deixis vizsgálata a MedCollect egészségügyi álhírkorpuszban

Nagy C. Katalin – Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő
Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék
MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport

A megszólítási változatok viszonylagos gazdagságát mutató magyar nyelvben (vö. Szili 2006, Domonkosi 2017) a társas deixis elsődleges funkciója a beszélő és hallgató viszonyának kifejezése, de egyéb funkciókat is betölthet. Előadásunkban a társas deixis (l. Tátrai 2023: 60–71; 194–195) nyelvi jegyeit és funkcióit vizsgáljuk a MedCollect korpusz kézi annotálásával (l. Szécsényi et al. 2024). Kiinduló hipotézisünk az volt, hogy az egészségügyi álhírek és a valódi hírek különféleképpen alkalmazzák a szöveg szerzője és befogadója közötti társas viszonyulás jelöléseit (l. Németh T. 2023). Az annotálás során 722 szöveget annotáltunk, 337 álhírt és 385 kontroll szöveget, megegyező szószámban. Az annotálást két szinten végeztük, a szavak és a szöveg szintjén.

A szószintű annotálás során megkerestük a társas deixis nyelvi jegyeit, és az azokat hordozó szavakat láttuk el címkével. Az olvasóhoz szóló, azaz a direkt megszólítás tegező vagy magázó formáin kívül megkülönböztettük a társas deixis egyéb személyekkel kapcsolatos előfordulásait (meta megszólítás), a hipotetikus vagy általános érvényű szituációt leíró használatot, valamint az idiomatikus nyelvi kifejezésekben előforduló alakokat. Az álhírekben 23-szor több volt a direkt megszólítás, mint a kontrollszövegekben, és a direkt tegező alakok előfordulási gyakorisága négyszerese volt a magázó alakokéinak, a kontrollszövegekben viszont fordított arány mutatkozott.

A szövegszintű annotálás során külön jellemeztük az olvasóra, illetve a más személyre irányuló társas deiktikus kifejezések használatát vagy ezek hiányát, azaz jelöltük, hogy a szöveg tartalmaz-e társas deixist, és ha igen, akkor egységes-e a megszólítás tegező és magázó változatának használata. Az álhírek majdnem hatszor gyakrabban szólították meg az olvasót, mint a kontrollszövegek, és ilyenkor közel négyszer gyakrabban használták a tegező változatot. A kontrollhírekben viszont a társas deixis kerülése volt a jellemző.
A korpuszvizsgálat igazolta előzetes hipotézisünket. Az egészségügyi álhírek mind a társas deixist kifejező alakok számában, mind pedig a tegező és a magázó stratégiák egymáshoz viszonyított arányában mutatnak eltérést a kontrollszövegekhez viszonyítva. A társas deixis elsődleges funkcióján, a beszélő és hallgató viszonyának kifejezésén túl egyéb funkciókat is feltártunk.

Hivatkozások

• Domonkosi Á. 2017. A nemtegezés változatainak szociokulturális értéke. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények XII/2: 9–21.
• Németh T. E. 2023. Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. Magyar Nyelv 119/4: 490–496.
• Szécsényi T. – Nagy C. K. – Németh T. E. 2024. Felszólításannotálás a MedCollect egészségügyi álhírkorpuszban. In Berend G. – Gosztolya G. – Vincze V. (szerk.) XX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: SZTE. 159–170.
• Szili K. 2006. Nyelvbe rejtett üzenetek. Magyar Nyelv 102/1: 33–43.
• Tátrai Sz. 2023. A nézőpont a nyelvi megismerésben. A kontextusfüggő kiindulópontok kognitív nyelvészeti megközelítése. MTA doktori értekezés.