12. Pragmatika Kerekasztal
2024. június 14-én a Károli Gáspár Református egyetem adott helyet a Pragmatika Kerekasztalnak.
Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont
14. finnugor kongresszus (CIFU)
2025 augusztusában Tartuban rendezik meg a 14. finnugor kongresszust (CIFU). A kongresszus keretein belül Kubitsch Rebeka (SZTE), F. Gulyás Nikolett (ELTE) és Szeverényi Sándor (SZTE) szimpóziumot szervez "Epistemic categories in Uralic and beyond: evidentiality, intersubjectivity, epistemic authority and engagement" címmel.
Az absztraktok benyújtásának határideje 2024. szeptember 30.
Minden további információ és leírás megtalálható itt:
https://cifu14.ut.ee/symposium-b8/
A 12. Pragmatika Kerekasztal: Történeti pragmatika programja
12. Pragmatika Kerekasztal: Történeti pragmatika
Helyszín
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,
Budapest, Múzeum utca 17
2024. június 14. (péntek)
- 9.45 Megnyitó
- 10.00-10.30 Sárosi Zsófia: Történeti pragmatika a magyar történeti nyelvészetben
- 10.30-11.00 Kuna Ágnes: Betekintés a recept diskurzusműfajának alakulástörténetébe
- 11.00-11.30 Csontos Nóra: Levelezőkönyvek és szerelmi levelezőkönyvek a 18. század végétől a 20. század elejéig
- 11.30-12.00 Németh Luca Anna: A századfordulós illemirodalom szociopragmatikai tanulságai
- 12.00-13.00 ebédszünet
- 13.00-13.30 Kocsis Zsuzsanna: Pragmatika és kézazonosítás. Pragmatikai szempontok szerepe a misszilisírnokok meghatározásában
- 13.30-14.00 Varga Mónika: Boszorkányportrék a történeti pragmatika tükrében
- 14.00-14.30 Nagy C. Katalin: Módszerek a történeti beszédaktus-kutatásban
- 14.30-15.00 kávészünet
- 15.00-15.30 Schirm Anita: A diskurzusjelölők a történeti pragmatika szemszögéből
- 15.30-16.00 Dér Csilla: Annotálás és elemzés a történeti pragmatikai vizsgálatokban
- 16.00 Zárás: Németh T. Enikő
Alberti Gábor et al. Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1
A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette
Alberti Gábor, Szeteli Anna, Kleiber Judit és Kárpáti Eszter
Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. A kétrétegű dinamikus pragmaszemantika mint az illokúciós logika továbbfejlesztése
című tanulmányát.
A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő, perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok). Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük, hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést. A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.
Kulcsszavak: illokúciós erő, illokúciós cél, illokúciós logika, perlokúciós hatás, mondattípusok, dinamikus pragmaszemantika
Meghívó Németh Zsuzsanna előadására
Meghívó
2024. május 7-én (kedden) du. fél 5 órakor
Németh Zsuzsanna: Implicit nyelvi jelenségek pragmatikai vizsgálata bibliai társalgásokban c. előadása
a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános nyelvészeti szakosztálya ülésének keretében jelenléti formában lesz megtartva
(az ülés helye: ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt 4. A. épület 3. emelet 336. terem),
de lehetőség van az online csatlakozásra is:
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Dér Csilla Ilona - Sass Bálint. Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1
A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette
Dér Csilla Ilona és Sass Bálint
Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése
című tanulmányát.
A vizsgálat a hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok minél nagyobb számban történő kinyerésére irányult az MNSz2 teljes korpuszán. Mivel ezek a mondatok ritkaságuk miatt általános lekérdezésekből kapott találati mintákban kevéssé adatolhatók, és rengeteg manuális munkát igényel a kinyerésük, a korábbi kutatások során feltárt jellemzők mentén (pl. rövidség, nagy kezdőbetűs a kötőszó, jellemzően vannak névmások a mondatban, egyes típusokban a záró írásjel felkiáltójel) szűkítettük a CQL lekérdezéseket (a kötőszóval együtt összesen hat szónyi, írásjelre végződő egységeket kértünk le). A pontosabb lekérdezés jelentősen hatékonyabbnak bizonyult a korábbiakhoz képest, és ennek köszönhetően számos információt nyertünk a magyar hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok tulajdonságairól és gyakorisági viszonyairól. A mind szintaktikailag, mind pragmatikailag egyedülálló típus jellemző írásjele a felkiáltójel, a kívánság altípusban a feltételes mód, az értékelő altípusban pedig a kötőszót követő nem személyes névmás a tipikus mintázat. Lehetségessé vált a csak szintaktikailag független elaboratív mellékmondatok kategóriákba sorolása (echókérdések, nem echókérdések, a nyelvi tevékenységre irányuló metapragmatikai, valamint idéző független mellékmondatok), és a köztük lévő átmenetek regisztrálása is.
Kulcsszavak: inszubordináció, függetlenedett mellékmondatok, korpuszelemzés, kötőszó