A Loisir Kiadó Pragmatika sorozatának 7. köteteként megjelent

Nemesi Attila László A humor pragmatikai mechanizmusai

című monográfiája.

Mi a humor, miből származik, és mi a célja? Ezek azok a nagy kérdések, amelyekre a humorkutatás kezdettől fogva választ keres. A könyv, miután bevezeti az olvasót a témába, a hangsúlyt annak alapos feltárására helyezi, milyen pragmatikai tényezői vannak a nyelvi – és a lényeges nyelvi elemet is tartalmazó multimodális – humorjelenségeknek. Egy szemantikai és egy retorikai fejezet fogja közre négy befolyásos pragmatikaelméleti irányzat humorvonatkozásainak kibontását, erősségeik és gyenge pontjaik azonosítását, valamint továbbfejlesztésük lehetőségeinek vizsgálatát. A példaanyag nem szűkül le a népszerű viccgyűjtemények konzervvicceire, hanem széles műfaji merítésű: képviselteti magát a humoros anekdota, a bohózat, a filmvígjáték, a konferansz, a politikai kabaré, az irodalom és még sok minden más.

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

2023-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2023. április 21. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt számolt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  címre lehet e-mailben elküldeni. Kérjük, hogy az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét! Ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2023. március 1.

Az összefoglalókról kapott véleményekről szóló értesítéseket 2023. március végéig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (NYTK és ELTE), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (SZTE)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok megjelentetésére szakmai lektoráltatást követően a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban tudunk lehetőséget biztosítani.

A konferenciát személyes jelenlétben szeretnénk megtartani.

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA 

tisztelettel meghívja Önt

NÉMETH T. ENIKŐ

az MTA levelező tagja

Nincs az a titok, amely idővel ki ne tudódnék: intenciók és perspektívák elfedése és felfedése a nyelvhasználatban

címmel tartandó székfoglaló előadására.

Az előadás ideje:
2023. január 16. (hétfő) 11.00 óra 

Az előadás helye:
MTA Székház, Nagyterem
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet)

Az előadás összefoglalója itt érhető el:
https://mta.hu/i-osztaly/nemeth-t-eniko-levelezo-tagi-szekfoglalo-eloadasa-112637

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Surányi Balázs és Gulás Máté

A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem. A prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére

című tanulmányát.

A diszjunktív tagadó mondatok logikailag potenciálisan kétértelműek: amennyiben a diszjunkció a tagadáshoz képest tág hatókört (TD) vesz fel, az „egyik vagy másik nem” értelmezés áll elő, míg a diszjunkció a tagadáshoz viszonyított szűk hatóköre (SZD), az „egyik sem” olvasatot eredményezi. A korábbi elméleti szakirodalom szerint a nyelvek egy csoportjában – melybe többek között a magyar is sorolható – az SZD olvasat nem elérhető, ugyanis ezekben a nyelvekben a diszjunkció egy Pozitív Polaritású Elem (PPE). A nyelveket diszjunkciójuk alapján két csoportba (+/–PPE nyelvek) soroló elmélet alapján kezdetben számos nyelvet kategorizáltak a +PPE nyelvtípusba, azonban az újabb szakirodalomban egyes ilyen nyelvek esetében egymásnak ellentmondó megfigyeléseket és kísérletes eredményeket találunk a diszjunkció +/–PPE státuszát illetően. Ezek az ellentmondások felvetik annak a lehetőségét, hogy egy nyelv diszjunkciójának +/–PPE státusza mellett más, eddig nem tanulmányozott tényezők is szerepet játszhatnak a diszjunktív tagadó mondatok SZD olvasatának elérhetőségében.
Mindezek fényében tanulmányunk azt célt tűzte ki, hogy empirikus módszerekkel vizsgálja (i) a magyar diszjunktív tagadó mondatok két lehetséges hatóköri olvasatának elérhetőségét, valamint (ii) a mondatprozódiának ezen értelmezések elérhetőségére gyakorolt potenciális hatását. Az elfogadhatósági kísérletünkben gyűjtött ítéletek azt mutatják, hogy a magyarban az SZD olvasat jelölt ugyan, de messze nem elérhetetlen. Prozódiai percepciós kísérletünk eredményei pedig arra utalnak, hogy a prozódia jelentősen képes befolyásolni a két lehetséges értelmezés elérhetőségét, és a számára kedvező prozódia mellett az SZD olvasatot a beszélők az esetek közel felében elfogadják. Ez a kimenetel a prozódia jelentős – és mindeddig felnőtt beszélők körében semelyik nyelvben ki nem mutatott – szerepét támasztja alá a tagadott diszjunktív mondatok értelmezésében. A tanulmány eredményei új kutatási kérdéseket vetnek fel a diszjunkció parametrikus PPE-elmélete számára.

Kulcsszavak: diszjunkció, tagadás, hatókör, Pozitív Polaritású Elem, prozódia, magyar

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Galac Ádám

Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában. Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei

című tanulmányát.

A tanulmány a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományát érintő megszemélyesítő konceptualizációkat vizsgálja a magyar és az angol nyelvben. Kezdeti kérdésfeltevése az, hogy milyen szerepet játszik a megszemélyesítés mint konceptuális metafora a három észlelési modalitás érzeteinek, illetve az érzeteket kiváltó ingereknek nyelvi konceptualizációjában. Az adatok a TenTen korpuszcsalád magyar és angol alkorpuszában végzett kulcsszavas keresésekből származnak, amelynek során 9 magyar és 9 angol kulcsszó összesen közel 7000 kontextuális előfordulását annotáltam manuálisan. Az elemzésben Dorst–Mulder–Steen (2011) osztályozását követve megkülönböztetem az újszerű, a konvencionalizálódott, az alapbeállítású (default) és a metonimikus megszemélyesítéseket, de a vizsgálatot kiterjesztem a megelevenítésekre, továbbá a megszemélyesítésnek nem nevezhető, ámde közeli rokonságban álló konceptualizációkra is (aktív ágens, figuratív mozgás). Mindkét nyelvben a látás kulcsszavai eredményezték a legkevesebb megszemélyesítést; a hallás és szaglás a magyarban hasonló gyakoriságot mutat, az angolban azonban kiemelkedik a szaglás.

Kulcsszavak: megszemélyesítés, észlelés, figuratív nyelvhasználat, korpuszvizsgálat, látás, hallás, szaglás, konceptualizáció