Magyar Rehabilitációs Társaság, az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola és az SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoportjának szervezésében megrendezésre kerül a Klinikai Logopédiai Szekció Konferenciája.

Helyszín: MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Szegedi Székháza, I.em. dísztermében (Szeged, Somogyi u. 7., 6720)

Dátum: 2021. 10. 06. 10:25 (regisztráció 10:00-tól)

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrációs határidő: 2021. 10. 03.

Jelentkezés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A részletes program elérhető itt.

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Kocsány Piroska

Az ott szokatlan szerepei. Igekötő, diskurzuspartikula

című tanulmányát.

Az ott határozószó redundáns használata (= ahol a mondatban szerepel a nominális helymegjelölés is, vö. Éva ott állt a kapuban versus Éva a kapuban állt) összevethető a hasonló irányhatározós szerkezetekkel (Éva belépett a szobába). Az irányhatározós szerkezetben az ige terminatív igekötővel (be-) áll. Ennek analógiájára vezeti be É. Kiss Katalin a lokatív igekötő fogalmát (ott/kint/bent stb.), amelynek használata beleilleszkedik az igeidőrendszer fokozatos átalakulásába az ómagyar kortól napjainkig: a nézőponti aspektust hordozó formákat felváltja a szituatív aspektust támogató igekötőrendszer. A dolgozat ezt a tételt próbálja továbbgondolni, különös tekintettel azokra a példákra, amelyekben egy inchoatív jelentésű időhatározó kijelöl egy időbeni vonatkozási pontot, ahonnan egy folyamatra/állapotra rátekintünk. Ez az együttállás kiváltja az ott mint igekötő in statu nascendi létét, és magyarázni tudja azokat az eseteket, amelyekben az ott a nominális helymegjelölés mellett kötelező, valamint azokat is, amelyekben a redundáns ott használatát stratégiai-pragmatikai tények indokolják. Az ott lokális jelentése az érvelésben összekapcsolódik a temporális jelentéssel, a temporális jelentés pedig elvezet a temporális perzisztencia kifejeződéséhez. Ennek sajátos megjelenésével találkozunk az ott mint diskurzuspartikula használata során.

Kulcsszavak: aspektuális, temporális és lokális jelentés, grammatikalizáció, diskurzuskiegészítéses teszt, benyomáskeltés

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Pomázi Bence

Empirikus vizsgálati mód három névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére

című tanulmányát.

A tanulmány egy empirikus módszert kínál három magyar névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére. A három vizsgált esetrag a -nak/-nek, a -hoz/-hez/-höz és a -nál/-nél, mindegyik gazdag poliszém jelentésstruktúrával rendelkezik. A vizsgálat célja az volt, hogy meg lehessen állapítani az egyes jelentéseket, mégpedig anyanyelvi beszélők intuíciói alapján. Ehhez egy előzetes korpusz alapú vizsgálat után csoportosítási feladatot végeztettem 25 anyanyelvi beszélővel, akiknek a feladata az volt, hogy a kiválasztott esetragok 20–20 előfordulásából tetszőleges csoportokat állítsanak fel a ragok jelentése alapján. Az adatokon Past szoftverrel hierarchikus klaszteranalízist végeztem, az eredmények dendrogramon ábrázolhatók. A dendrogramról leolvasható csoportok az egyes ragok jelentéseinek elrendeződéséről árulnak el sokat a poliszém jelentéshálózatban.

Kulcsszavak: poliszémia, ragpoliszémia, hierarchikus klaszteranalízis, csoportosítás

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szabó Éva

Énmegjelenítési stratégiák egyetemisták körében. Egy pilot kutatás eredményeiről

című tanulmányát.

Dolgozatomban egy pilot kutatás részeredményeit ismertetem, amelyben egyetemisták énmegjelenítési/benyomáskeltési stratégiáit vizsgálom. A szociálpszichológiai megközelítések habár eltérő módon definiálják az énmegjelenítést/benyomáskeltést a tudatosság tekintetében, mégis egyöntetűen stratégiákat rendelnek a jelenséghez (Goffman 1959; Schlenker 1980; Jones–Pittman 1982; Leary–Kowalski 1990; Leary 1995).
A pilot kutatás elsődleges célja az, hogy a szociálpszichológiai és a pragmatikai megközelítéseket ötvözve létrehozzon egy olyan tesztet, amely alkalmas az énmegjelenítés/benyomáskeltés vizsgálatára. A dolgozatban a magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók számára létrehozott, az énmegjelenítési stratégiákat vizsgáló nyílt végű diskurzuskiegészítéses teszt adatgyűjtési módszert ismertetem, illetve annak metodológiai problémáit járom körül. A pilot teszt eredményei alapján megállapítható, hogy egy szituációban nem megjósolhatóak a stratégiák, hanem a különböző társas interakciók esetében vannak kevésbé vagy inkább preferált metódusok, melyeket meghatároznak a benyomáskeltés mögött meghúzódó lehetséges motivációk, az arculatfenyegetettség mértéke, a szociológiai és szociokulturális változók.

Kulcsszavak: diskurzuskiegészítéses teszt, benyomáskeltés, énmegjelenítés

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata recenziót jelentetett meg

Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben. II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció 
(A MANYE Kongresszusok Előadásai 12/2.)

című könyvéről.

(Főszerk.: Fóris Ágota, Bölcskei Andrea. Szerk.: Dér Csilla Ilona, Csontos Nóra. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2020. ISSN 2732-0685, ISBN 978 963 454 5361, DOI:10.1556/9789634545361)

A könyvismertetőt Nemesi Attila László készítette.

Az ismertetés elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2021-NemesiAL