Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

Megjelent: Pragmatika 6. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl

 

A Loisir Kiadó Pragmatika sorozatának 6. köteteként megjelent

Schirm Anita Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl című monográfiája.

 A könyv a szerző disszertációját alapul véve az azóta eltelt több mint 10 év kutatásának az eredményeit tartalmazza. A kötet négy diskurzusjelölő - a hát, az -e, a szóval és a vajon - történetét és jelenkori státuszát térképezi fel különféle szövegtípusokon (kódexeken, parlamenti beszélgetéseken, blogokon, Twitter-bejegyzéseken keresztül), azaz "szövegeken innen". Emellett a "szövegeken túl" is tekint, amikor egy kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos interjúk, valamint iskolai tanórák megfigyelése révén a nyelvhasználóknak a diskurzusjelölőkről való vélekedését és a velük kapcsolatos nyelvi babonák működését tárja az olvasók elé.

Dér Csilla Ilona: Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam... A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Dér Csilla Ilona

Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam...
A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, kötőszó, inszubordináció, idézés, korpuszelemzés

Nagy C. Katalin: „Aki tud megköszönném” Magyar közvetett kérések vizsgálata korpuszpragmatikai megközelítésben - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

„Aki tud megköszönném”
Magyar közvetett kérések vizsgálata korpuszpragmatikai megközelítésben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

Az utóbbi évtizedekben a korpuszadatokra való támaszkodás a nyelvhasználat kutatásának alapelvévé vált, ami a korpuszpragmatika megszületéséhez vezetett (Jucker 2013; Aijmer–Rühlemann 2015; Rühlemann–Aijmer 2015). Bár a hagyományos pragmatikai kutatási módszerek továbbra is nélkülözhetetlenek az implicit nyelvhasználati jelenségek vizsgálatában, korpuszmódszerrel való kombinálásuk gyümölcsözőnek bizonyulhat. Jelen tanulmány korpuszpragmatikai megközelítésben, a Magyar Nemzeti Szövegtár előfordulásaiban vizsgálja a magyar közvetett kérések tud igét tartalmazó módozatait, ugyanakkor számos módszertani kérdést is körüljár. A más adatforrások segítségével nem kinyerhető spontán nyelvhasználati példák alapján eddig nem vizsgált stratégiákat is feltár. A korábbi kutatások a képességre utalással végrehajtott kérések közül csak a kérdő, infinitívuszos szerkezetekkel foglalkoztak, melyek közül a feltételes igealakot tartalmazó pozitív eldöntendő kérdés bizonyult a tipikus formának. Jelen tanulmány a MNSZ2 mint adatforrás bevonásával számos ettől eltérő, nem kérdő és nem főnévi igeneves szerkezetet is bemutat, rávilágítva a korpuszadatok figyelembevételének hasznosságára.

Kulcsszavak: korpuszpragmatika, korpuszadat, magyar közvetett kérések

Varga Marianna: Kést nem vett magához? A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Marianna

Kést nem vett magához?
A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A tanulmányban a Kést nem vett magához? típusú negatív eldöntendő kérdő mondatok bírósági kihallgatásokban betöltött funkcióját vizsgálom. Bemutatom azt, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen szerepet tulajdonítanak ennek a kérdéstípusnak a bírósági tárgyalásokban, majd a szemantikai és pragmatikai jellemzők áttekintésével rámutatok az eldöntendő kérdő mondatok negatív és pozitív változatai közötti hasonlóságokra és különbségekre. Az elméleti megfontolásokat követően magyar büntetőperes tanúkihallgatási részletek elemzésével érvelek amellett, hogy eltérően a pozitív formától, a negatív változat fő funkciója nem a megerősítés kérése, hanem a kihallgatásokban megjelenő ellentmondás feloldása.

Kulcsszavak: bírósági kihallgatás, eldöntendő kérdés, tagadószó, külső tagadás, belső tagadás, ellentmondás feloldása

SZEPRAKONF2022

 

A 100 éves Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2022-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferencia időpontja: 2022. április 29. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

Az ünnepi évhez, a Szegedi Tudományegyetem alapításának 100. évfordulójához kapcsolódóan szerveződő konferenciát személyes jelenlétben szeretnénk megtartani, az érvényes járványügyi előírások betartásával.

Program:

Pszichológia: könyvbemutató 3 helyszínen

Megjelent az Akadémiai Kézikönyvek legújabb tagja!

Pszichológia

Főszerkesztő: Pléh Csaba

Írta: Bandi Szabolcs Ajtony, Birkás Béla, Boross Ottilia, Csathó Árpád, Fodor Szilvia, Forgács Bálint, Fülöp Márta, Gergely Anna, Gervain Judit, Gyuris Petra, Hargitai Rita, Hernádi István, Hoffmann Gyula, Kardos Péter, Keresztes Attila, Király Ildikó, Kis Anna, Kocsis Zsuzsanna, Kovács Judit, Kovács Kristóf, Krajcsi Attila, Ladányi Enikő, Liszkai-Peres Krisztina, Meskó Norbert, Nádasdy Zoltán, Őry Fanni, Pléh Csaba, Sass Judit, Schnell Zsuzsanna, Szabó Zsófia Éva

A könyv bemutatójának három helyszíne, időpontja:

SZTE BTK Földszinti kávézó, 2022. május 05. 17:00

PTE BTK Vargha-Damján konferenciaterem, 2022. május 10. 15:00

Budapest, MTA Székház, Felolvasó terem, 2022. május 13. 11:00

 Képernyőkép 2022-03-21 101434Képernyőkép 2022-03-21 101510