A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László, Buza Ákos és Szalai-Nagy Éva

Társas attitűddeixis, kapcsolatkezelés és énmegjelenítés a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmi levelezésekben

című tanulmányát.

A tanulmány a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmes levelek kapcsolatra utaló (fatikus) elemeit vizsgálja, kiemelve a bennük foglalt üzenetek tárgyi, énmegjelenítési, kapcsolatkezelési és befolyásolási oldalát. Mind a nemzetközi, mind a hazai történeti szociopragmatikai szakirodalom nagy érdeklődést tükröz a misszilis műfaja iránt, amely formai kötöttségei ellenére nem áll távol a korabeli beszélt nyelvtől. Ez a kutatás gazdag példatáron keresztül mutatja be a levelekben megjelenő rituális és nem rituális kapcsolati tényezőket. A rituális elemek közé sorolja az emotív jelzőket tartalmazó megszólítások ismételgetését és variálását (az attitűddeixis más formáira is tekintettel), a keresztényi jókívánságokat, az egészség- és a hűségformulát, a gondoskodás, törődés megnyilatkozásait, a távollét miatti búslakodást/vigasztalást, a válasz és a viszontlátás sürgetését, a női-férfi társadalmi nemi szerepből fakadó alárendelődés és dominancia nyelvi szólamait, továbbá – az udvarlás időszakában, házasságkötés előtt, férfiak részéről – magát az udvarlást. A nem rituális elemek között a féltékenység, a neheztelés, sértődés és feddés, a humor és játékosság, valamint az intim megjegyzések vonják magukra a figyelmet. A részletes elemzés számos adalékkal szolgál a deiktikus kivetítés és az explicit/implicit nyelvhasználat előfordulásának okait illetően a beszédaktusok végrehajtása során, rávilágítva arra, hogy a levélben közvetített üzenet négy aspektusának hangsúlyeltolódásai hogyan tükrözik a kapcsolat érzelmi dinamikáját, a rituális és nem rituális összetevők azonosítása pedig hogyan járul hozzá a hajdani társadalmi normák, kulturális sajátosságok, kommunikációs gyakorlatok és arculatfogalom mélyebb megértéséhez.

Kulcsszavak: attitűddeixis, énmegjelenítés, fatikus elemek, kapcsolatkezelés, rituális és transzmissziós kommunikáció, szerelmes levelek, történeti szociopragmatika

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szili Katalin

A tartálytól a felületig. Metaforizációs folyamatok a be- igekötős igék jelentéshálójának kialakulásában

című tanulmányát.

Jelen dolgozat a be- igekötős igék szemantikai hálójának kohézióját biztosító, valamint a jelentéskiterjesztéseket meghatározó tényezőnek a bekerülés szerves részét képező célhelyek absztrahálódását, metaforizációját tekinti. Ennek megfelelően a be- igekötős igék valós és metaforikus funkciócsoportokra bontott szemantikai hálóján keresztül tárja fel a célhelyek – mint a TARTÁLY metafora céltartományainak – megjelenési módjait, illetve a be- irányhoz köthető képiséma-metaforák jelentésképző szerepét. Az új jelentésháló tagjai: valós és metaforikus tartályszerű helyek (I. csoport); a TEST TARTÁLY ontológiai metafora körébe tartozó testek (II. csoport); testfelületek (III. csoport). A konstrukciós megközelítés azt bizonyítja, hogy az eredeti irányjelentés módosulásai kölcsönhatásban vannak a célt, illetve a mozgást végző trajektort érintő, az igekötős ige szintaktikai konstrukcióiban tetten érhető átalakulásokkal.

Kulcsszavak: metaforizáció, képiséma-metafora, tartály, trajektor, cél

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Bozsik Tamara

Az implikatúra mint az agresszió eszköze Facebook-kommentekben

című tanulmányát.

Jelen tanulmány a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálja politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben, kifejezetten az implikatúrá­val való megvalósulásokra fektetve a hangsúlyt. A tanulmány folytatása egy korábbi tanulmánynak (Bozsik 2023), ahol a szerző a prozódia írásbeli he­lyettesítését és a jelentésalkotást vizsgálta, szintén politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben. A tanulmány a korábbi tanulmányban meg­határozott elv szerint a befogadói oldalról közelít a kommentek elemzéséhez, továbbá saját gyűjtésű korpuszt használ. Jelen kutatás Grice (1975) implika­túra-modelljét veszi alapul, azonban kiegészíti azt más megközelítésekkel is, ezzel kialakítva egy komplex elemzési keretet. A tanulmány mintaelemzéssel mutatja be, hogyan jelenik meg a verbális agresszió implikatúra segítségével a kommentekben. Továbbá néhány lehetséges választ nyújt arra, hogy milyen motivációk és célok húzódhatnak meg az implikatúrával kifejezett verbális agresszió használata mögött.

Kulcsszavak: verbális agresszió, Facebook-kommentek, politika, implikatúra

Időpont: 2025. június 5. csütörtök, 14–17 óra
Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/A, Gombocz-terem (A/047)
Szervező: ELTE DiAGram Stíluskutató csoport
Partnerek: Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport, ELTE Tanárképző Központ

A workshop az ELTE DiAGram Stíluskutató csoport NKFIH K 137659 A személyjelölés konstrukcióinak korpuszalapú, kognitív poétikai vizsgálata című pályázatának munkájához kapcsolódva a kutatási program eredményeinek oktatási célú felhasználására törekszik. Célja a líra műfaji sajátosságainak és azok személyjelöléssel összefüggő jellemzőinek gyakorlati feltárása, egyfelől a korpuszalapú poétikai kutatások eredményeinek hasznosításával, másfelől kreatív-produktív szövegátírási és szövegfeldolgozási gyakorlatok alkalmazásával.

Azok a módszertani javaslatok, amelyeket a líraiság oktatásával összefüggésben a workshop bemutatni kíván, a Stíluskutató csoport kutatói (Domonkosi Ágnes, Horváth Péter, Krizsai Fruzsina, Pethő József, Simon Gábor, Sólyom Réka, Tátrai Szilárd) és gyakorló középiskolai tanárok (dr. Molnár Mária, Pálmai Nóra), valamint tanárszakos egyetemisták (Bea Eszter, Csizmár Lili, Dely Dorottya Rita, Dosztály Rózsa, Forrai Fruzsina Babett, Gergely-Szép Kincső, Gulyás Anna, Gyarmati Anna, Jánosi Kincső Mária, Kui Alexandra Lilla, Lévai Lilla Valéria, Módli-Moré Johanna, Novák Bálint András, Pintér Lilla, Tóth András Barnabás, Török Nóra) közötti együttműködések eredményeként fogalmazódnak meg.

Részletek a Workshop weboldalán: https://diagram.elte.hu/content/workshop-a-lirai-szovegek-oktatasanak-korpuszalapu-es-kreativ-produktiv-modszereirol.t.46994

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

2025. április 25.

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Szeged, Egyetem utca 2.
földszint, kari konferenciaterem

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke,
a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és
a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata
konferenciája

Program