Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

Pragmatika kerekasztal

Az MTA Nyelvtudományi Intézet, a Pragmatika Centrum és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános nyelvészeti szakosztály Pragmatika tagozata szervezésében

Pragmatika kerekasztal

Időpont: 2017. május 12.
Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet (1068 Budapest, Benczúr u. 33.), földszinti előadóterem

Program

14:30–16:00

  • Köszöntő
  • Kiefer Ferenc: Definiálható-e a pragmatika?
  • Varga Mónika: Boszorkányosan fenyegető beszédaktusok: történeti, pragmatikai elemzés
  • Kálmán László: Van-e lényeg a felszín alatt?
  • Szalai Andrea: Hogyan lehet egy átok udvarias? A kínálás pragmatikája a romani interakcióban

16:00–16:15 szünet

16:15–17:15

  • É. Kiss Katalin: Skaláris implikatúra vagy az értelmezési tartomány korlátozása? Hogyan értelmezik a gyerekek a számnévi kvantorokat?
  • Molnár Cecília Sarolta: A kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérleti pragmatikai módszerekkel
  • Németh T. Enikő: A Pragmatika Centrum hírei

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Konferencia: Exploring Fuzzy Boundaries in Discourse Studies

#DN20

Exploring Fuzzy Boundaries in Discourse Studies

17 - 19 May 2018 - Budapest, Hungary

The aim of the 20th DiscourseNet conference is to focus on the multifarious aspects of fuzzy boundaries in the field of discourse studies. The field of discourse studies itself is marked by complex boundary work and a certain degree of fuzziness regarding the use of linguistic categories. Moreover, fuzziness and boundary work are also inherent dimensions of cognition and subjectivity, it can therefore be considered a fundamental feature of the discursive construction of reality. This conference explores the different ways in which fuzziness operates in empirically observable discourse.

We can observe fuzzy boundaries within the field of Discourse Studies per se in the following respects (cf. Angermuller et al. 2014: 2):

  • the variety of disciplinary fields, e.g. (socio)linguistics, sociology, philosophy, literary criticism, anthropology, psychology, etc. and intellectual traditions (rule-based, experience-based, poststructuralist, hermeneutic, semiotic, psychoanalytical, etc.);
  • the fuzzy diversity of schools associated with prominent figures such as Blommaert, Fairclough, Foucault, Goffman, Grice, Gumperz, Habermas, Harris, Hymes, Labov, Lakoff, Pêcheux, Petőfi, Sacks, Schiffrin, or Wodak;
  • in terms of research methodologies and what constitutes data and corpora in Discourse Studies: here we can mention intuition-based, corpus-based and corpus-driven approaches, sociolinguistic interviews, matched-guised techniques and discourse completion tasks, and the emerging importance of triangulation and approaching the data from different plausibility contexts, i.e. complexity and hybridity in terms of sampling as well as analysing data;
  • fuzzy boundaries with regard to the goals and aims of Discourse Studies, especially in terms of the theoretical-descriptive-applied-critical dimensions: most analyses providing rich discourse-theoretical inspiration lend themselves to empirical testing, while linguistic description, applied research and critical analysis are futile without sound theoretical foundations.