feed-image

 Nyomtatás 

Mezőlaki Regina: Verbális udvariassági stratégiák preferenciája autizmusspektrum-állapotban. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Mezőlaki Regina

Verbális udvariassági stratégiák preferenciája autizmusspektrum-állapotban

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1 (2025)

A tanulmányban azt vizsgálom, hogy az autista felnőttek (1. szintű támogatást igénylő, N = 12), illetve nem autista felnőttek (N = 12) a) milyen udvariassági stratégiákkal minimalizálnák a saját vagy partnerük homlokzatára irányuló, különböző természetű fenyegetések mértékét; illetve, hogy b) ezen preferenciáik változnak-e a beszédpartnerek közötti viszony formalitásának szintjétől függően.

Eredmény: a két csoport egymáshoz hasonlóan preferálja az udvariassági stratégiákat, és mindkét csoport mikrofonba stratégiát részesít előnyben, ezzel kifejezve szándékaikat. Követik a racionalitás rendezőelvét, de figyelembe veszik a szociális kontextust. Az autisztikus viselkedésjegyek és az udvariassági stratégiák preferenciái közötti összefüggések támogatják azt a feltételezést, hogy a homlokzatóvó tevékenység és az indirekt megnyilatkozások alkalmazása előfeltételez bizonyos szociális és kognitív készségeket, azonban a konvencionalizált formák ezen készségek érintettsége ellenére is elsajátíthatóak.

Kulcsszavak: homlokzat, autizmus spektrumállapot, udvariasság, interperszonalitás, racionalitás, formalitás, homlokzatóvás

Cikk folytatása

 Nyomtatás 

Varga Mónika: Jó sűrű, jó melegen, jó kanálnyi. A jó intenzitásjelölő szerepéről 16–18. századi szövegtípusokban. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Mónika

Jó sűrű, jó melegen, jó kanálnyi
A jó intenzitásjelölő szerepéről 16–18. századi szövegtípusokban

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1 (2025)

Az intenzitásjelölők variációjának vizsgálata a történeti szemantikai és pragmatikai kutatások kiemelt területe. Ezzel együtt az egyes fokozók szerkezeti, szemantikai és pragmatikai sajátosságai is figyelmet érdemelnek. Erre példa a jó, amely már az ómagyar korszaktól kezdve kimutatható ’nagy(mértékű), nagyon’ értelemben. Az eddigi kutatások alapján viszont a 16–18. századi élőnyelvközeli forrásokban ritka, és kevés alaptaggal fordul elő. Jelen tanulmány a korszak szakács- és orvosi receptgyűjteményeinek bevonásával igyekszik árnyalni az eddigi megfigyeléseket. E forráscsoportban a fokozó jó regisztersajátosságnak bizonyult. A gyakoriságot és a kollokációs mintázatokat tekintve az alaptagok egy része előtt a jó variálódik a korszak fővariánsával (igen), jóllehet eltérő kommunikációs célok (meggyőzés vs. instrukciók) motiválhatták a variánsok közötti választást. A mennyiségjelölők egy speciális csoportja előtt viszont a jó kizárólagos fokozónak mutatkozott a korszakban.

Kulcsszavak: intenzitásjelölés, variáció, középmagyar korszak, receptgyűjtemények, regiszter

Cikk folytatása

 Nyomtatás 

Nemesi et al.:Társas attitűddeixis, kapcsolatkezelés és énmegjelenítés a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmi levelezésekben. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László, Buza Ákos és Szalai-Nagy Éva

Társas attitűddeixis, kapcsolatkezelés és énmegjelenítés a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmi levelezésekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1 (2025)

A tanulmány a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmes levelek kapcsolatra utaló (fatikus) elemeit vizsgálja, kiemelve a bennük foglalt üzenetek tárgyi, énmegjelenítési, kapcsolatkezelési és befolyásolási oldalát. Mind a nemzetközi, mind a hazai történeti szociopragmatikai szakirodalom nagy érdeklődést tükröz a misszilis műfaja iránt, amely formai kötöttségei ellenére nem áll távol a korabeli beszélt nyelvtől. Ez a kutatás gazdag példatáron keresztül mutatja be a levelekben megjelenő rituális és nem rituális kapcsolati tényezőket. A rituális elemek közé sorolja az emotív jelzőket tartalmazó megszólítások ismételgetését és variálását (az attitűddeixis más formáira is tekintettel), a keresztényi jókívánságokat, az egészség- és a hűségformulát, a gondoskodás, törődés megnyilatkozásait, a távollét miatti búslakodást/vigasztalást, a válasz és a viszontlátás sürgetését, a női-férfi társadalmi nemi szerepből fakadó alárendelődés és dominancia nyelvi szólamait, továbbá – az udvarlás időszakában, házasságkötés előtt, férfiak részéről – magát az udvarlást. A nem rituális elemek között a féltékenység, a neheztelés, sértődés és feddés, a humor és játékosság, valamint az intim megjegyzések vonják magukra a figyelmet. A részletes elemzés számos adalékkal szolgál a deiktikus kivetítés és az explicit/implicit nyelvhasználat előfordulásának okait illetően a beszédaktusok végrehajtása során, rávilágítva arra, hogy a levélben közvetített üzenet négy aspektusának hangsúlyeltolódásai hogyan tükrözik a kapcsolat érzelmi dinamikáját, a rituális és nem rituális összetevők azonosítása pedig hogyan járul hozzá a hajdani társadalmi normák, kulturális sajátosságok, kommunikációs gyakorlatok és arculatfogalom mélyebb megértéséhez.

Kulcsszavak: attitűddeixis, énmegjelenítés, fatikus elemek, kapcsolatkezelés, rituális és transzmissziós kommunikáció, szerelmes levelek, történeti szociopragmatika

Cikk folytatása

 Nyomtatás 

Bozsik Tamara: Az implikatúra mint az agresszió eszköze Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Bozsik Tamara

Az implikatúra mint az agresszió eszköze Facebook-kommentekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1 (2025)

Jelen tanulmány a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálja politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben, kifejezetten az implikatúrá­val való megvalósulásokra fektetve a hangsúlyt. A tanulmány folytatása egy korábbi tanulmánynak (Bozsik 2023), ahol a szerző a prozódia írásbeli he­lyettesítését és a jelentésalkotást vizsgálta, szintén politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekben. A tanulmány a korábbi tanulmányban meg­határozott elv szerint a befogadói oldalról közelít a kommentek elemzéséhez, továbbá saját gyűjtésű korpuszt használ. Jelen kutatás Grice (1975) implika­túra-modelljét veszi alapul, azonban kiegészíti azt más megközelítésekkel is, ezzel kialakítva egy komplex elemzési keretet. A tanulmány mintaelemzéssel mutatja be, hogyan jelenik meg a verbális agresszió implikatúra segítségével a kommentekben. Továbbá néhány lehetséges választ nyújt arra, hogy milyen motivációk és célok húzódhatnak meg az implikatúrával kifejezett verbális agresszió használata mögött.

Kulcsszavak: verbális agresszió, Facebook-kommentek, politika, implikatúra

Cikk folytatása

 Nyomtatás 

Szili Katalin:A tartálytól a felületig. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szili Katalin

A tartálytól a felületig. Metaforizációs folyamatok a be- igekötős igék jelentéshálójának kialakulásában

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1 (2025)

Jelen dolgozat a be- igekötős igék szemantikai hálójának kohézióját biztosító, valamint a jelentéskiterjesztéseket meghatározó tényezőnek a bekerülés szerves részét képező célhelyek absztrahálódását, metaforizációját tekinti. Ennek megfelelően a be- igekötős igék valós és metaforikus funkciócsoportokra bontott szemantikai hálóján keresztül tárja fel a célhelyek – mint a TARTÁLY metafora céltartományainak – megjelenési módjait, illetve a be- irányhoz köthető képiséma-metaforák jelentésképző szerepét. Az új jelentésháló tagjai: valós és metaforikus tartályszerű helyek (I. csoport); a TEST TARTÁLY ontológiai metafora körébe tartozó testek (II. csoport); testfelületek (III. csoport). A konstrukciós megközelítés azt bizonyítja, hogy az eredeti irányjelentés módosulásai kölcsönhatásban vannak a célt, illetve a mozgást végző trajektort érintő, az igekötős ige szintaktikai konstrukcióiban tetten érhető átalakulásokkal.

Kulcsszavak: metaforizáció, képiséma-metafora, tartály, trajektor, cél

Cikk folytatása

További cikkeink...