A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Dér Csilla Ilona

Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam...
A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról

című tanulmányát.

A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, kötőszó, inszubordináció, idézés, korpuszelemzés

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Marianna

Kést nem vett magához?
A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban

című tanulmányát.

A tanulmányban a Kést nem vett magához? típusú negatív eldöntendő kérdő mondatok bírósági kihallgatásokban betöltött funkcióját vizsgálom. Bemutatom azt, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen szerepet tulajdonítanak ennek a kérdéstípusnak a bírósági tárgyalásokban, majd a szemantikai és pragmatikai jellemzők áttekintésével rámutatok az eldöntendő kérdő mondatok negatív és pozitív változatai közötti hasonlóságokra és különbségekre. Az elméleti megfontolásokat követően magyar büntetőperes tanúkihallgatási részletek elemzésével érvelek amellett, hogy eltérően a pozitív formától, a negatív változat fő funkciója nem a megerősítés kérése, hanem a kihallgatásokban megjelenő ellentmondás feloldása.

Kulcsszavak: bírósági kihallgatás, eldöntendő kérdés, tagadószó, külső tagadás, belső tagadás, ellentmondás feloldása

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

„Aki tud megköszönném”
Magyar közvetett kérések vizsgálata korpuszpragmatikai megközelítésben

című tanulmányát.

Az utóbbi évtizedekben a korpuszadatokra való támaszkodás a nyelvhasználat kutatásának alapelvévé vált, ami a korpuszpragmatika megszületéséhez vezetett (Jucker 2013; Aijmer–Rühlemann 2015; Rühlemann–Aijmer 2015). Bár a hagyományos pragmatikai kutatási módszerek továbbra is nélkülözhetetlenek az implicit nyelvhasználati jelenségek vizsgálatában, korpuszmódszerrel való kombinálásuk gyümölcsözőnek bizonyulhat. Jelen tanulmány korpuszpragmatikai megközelítésben, a Magyar Nemzeti Szövegtár előfordulásaiban vizsgálja a magyar közvetett kérések tud igét tartalmazó módozatait, ugyanakkor számos módszertani kérdést is körüljár. A más adatforrások segítségével nem kinyerhető spontán nyelvhasználati példák alapján eddig nem vizsgált stratégiákat is feltár. A korábbi kutatások a képességre utalással végrehajtott kérések közül csak a kérdő, infinitívuszos szerkezetekkel foglalkoztak, melyek közül a feltételes igealakot tartalmazó pozitív eldöntendő kérdés bizonyult a tipikus formának. Jelen tanulmány a MNSZ2 mint adatforrás bevonásával számos ettől eltérő, nem kérdő és nem főnévi igeneves szerkezetet is bemutat, rávilágítva a korpuszadatok figyelembevételének hasznosságára.

Kulcsszavak: korpuszpragmatika, korpuszadat, magyar közvetett kérések

A 100 éves Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2022-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferencia időpontja: 2022. április 29. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

Az ünnepi évhez, a Szegedi Tudományegyetem alapításának 100. évfordulójához kapcsolódóan szerveződő konferenciát személyes jelenlétben szeretnénk megtartani, az érvényes járványügyi előírások betartásával.

Program: