Nők a könyv mögött

Empíria és pragmatika Csontos Nóra, Domonkosi Ágnes és Kuna Ágnes legújabb köteteiben

Nem mindennapi beszélgetésre invitáljuk az érdeklődőket.

Az elmúlt évben három kutatónő négy monográfiája jelent meg olyan témában, amely a nyelv és társas viszonyaink valamely aspektusát helyezi a középpontba. Nem csak a kötetek témája áll azonban közel egymáshoz. Csontos Nórát, Domonkosi Ágnest és Kuna Ágnest közös szellemi műhely és évtizedes szakmai barátság fűzi össze. A beszélgetés így egyszerre szól négy friss kötetről, azok közös kérdéseiről és három kutatói életpályáról.

A négy könyvről,

• Csontos Nóra: Az idézés működése a magyar nyelvben, 
• Domonkosi Ágnes: A megszólítás gyakorlatai. Tegezés, magázás, szólítás a társas viszonyok alakításában, 
• Kuna Ágnes: Fejezetek a receptirodalom történetéből. A 16–17. századi magyar orvosi recepthagyomány nyelvészeti megközelítése, és
• Kuna Ágnes: Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése. Elmélet, gyakorlat, módszer

című munkájáról Krizsai Fruzsina kérdezi a szerzőket.

Időpont: 2024. december 10. 17.00

Helyszín: Kossuth Klub, Nemerkényi terem (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvért Nemzeti Programja a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Tudomány a rendezvényt szervez

Álhírek nyelvészeti alapú és automatikus leleplezése

címmel.

A rendezvényen az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport mutatkozik be

Időpont:
2024. november 6., 15.45-17.15

Helyszín:
MTA Humán Tudományok Kutatóháza (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont és HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) nagyterme
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

Az esemény élőben követhető az MTA YouTube-csatornáján.

Program

A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottság és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport workshopot szervez a Magyar Tudomány Ünnepére

Álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti és automatikus azonosítása

címmel.

Az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című alprogramjának rendezvénye

Időpont:
2024. november 8., 9.00 óra

Helyszín:
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

Az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti alapú azonosítása c. alprogramjának workshopján a projekt második évének eredményeit  mutatjuk be és vitatjuk meg.
Az előadók a projekt munkatársai, az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a tagjai tudományelméleti, nyelvészeti és informatikai kutatásaik eredményeivel járulnak hozzá a projekt 3 fő céljának a megvalósításhoz:

1. az álhírek és áltudományos szövegek vizsgálatának tudományelméleti megalapozásához,
2. az egészségügy tématerületére tartozó álhírek és áltudományos szövegek nyelvi jegyeinek és nyelvhasználati stratégiáinak megállapításához, és
3. automatikus, egészségügyi álhírdetektáló eszközök fejlesztéséhez.

A rendezvény előadásait online is meg lehet tekinteni.

Program

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Kubitsch Rebeka és Szeverényi Sándor

Az inferencialitás kategóriájának leírási problémái az uráli nyelvekben

című tanulmányát.

Tanulmányunk olyan, az inferencialitás kategóriájával összefüggő definíciós és leíró jellegű problémákat tárgyal, melyek nem csupán az uráli nyelvek kapcsán, hanem tipológiai munkákban is felmerülnek. Három uráli nyelv példáján keresztül mutatjuk be, hogy ezek a problémák miként manifesztálódhatnak, ha az egyes nyelvek inferencialitásáról számot kívánunk adni. A nganaszan és az udmurt nyelv azt szemlélteti, hogy a morfológiai evidencialitással bíró nyelvek esetén a szakirodalom, valamint a nyelvtanírói hagyomány hajlamos az inferencialitást pusztán a morfológiai evidencialitáson belül kezelni, ám ez az inferencia egyes típusainak, és az ezek kifejezésében szerepet játszó nyelvi elemek szempontjából is kizáró. A nganaszan emellett jól mutatja, hogy amennyiben egyéb nyelvi elemeket, jelen esetben lexémákat is figyelembe veszünk az inferencialitás kifejezése kapcsán, úgy a grammatikai részrendszerek (pl. igeidő, igemód) leírása is erősen módosul. A tundrai nyenyec példáján azt mutatjuk be, hogy egyazon nyelv eltérő prekoncepcióval történő elemzése (ti. ebben az esetben az egyes szuffixumok grammatikalizáltsági fokának megítélése) egymástól eltérő rendszerezést és funkcionális leírást eredményez, ami így az inferenciális jelentést kifejező kötött morfémák eltérő megítélésében jelentkezik. A megfigyelt kategorizációs problémák kiküszöbölésére egy olyan kategorizációs szempontot vetünk fel, amiben a morfológiai és lexikális elemek funkcionális szempontból egységesen kezelhetők. Ezt a javaslatot a bővebb adatoltság és elérhető anyanyelvi beszélők miatt az udmurt nyelv inferencialitásának példáján mutatjuk be.

Kulcsszavak: inferencialitás, episztemikus modalitás, evidencialitás, uráli nyelvek, nganaszan, nyenyec, udmurt