Szabóné Habók Marianna: Normaszegés és iróniaértés. Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata. Jelentés és Nyelvhasználat 13/1
A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette
Szabóné Habók Marianna
Normaszegés és iróniaértés. Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata
című tanulmányát.
A tanulmány egy kísérleti kutatás eredményeit mutatja be, amely a verbális irónia megértését vizsgálta óvodáskorú gyermekek körében. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, milyen hatással vannak a különböző típusú normatív elvárások (erkölcsi, társadalmi, egyéni) a gyermekek iróniaértésére. A kutatás a Köder–Falkum (2021) által kidolgozott norvég kísérleti paradigma magyar nyelvi és kulturális környezethez igazított változatára épült, és elméleti keretét a relevanciaelmélet (Sperber–Wilson 1981; 1986; Wilson–Sperber 2012) adta. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget a különböző normatípusok között, ami arra utal, hogy ebben az életkori szakaszban a normák típusa önmagában még nem meghatározó tényező az iróniaértésben. Ugyanakkor a leíró adatok tendenciaszinten a társadalmi normákhoz kapcsolódó történetek esetében magasabb teljesítményt jeleznek. Az ironikus megnyilatkozások általánosságban nehezebbnek bizonyultak, mint a szó szerinti kijelentések. Az eredmények azt sugallják, hogy az iróniaértés fejlődése ebben az életkorban még nem differenciálódik egyértelműen a normatípusok szerint, viszont a szociokulturális tapasztalatok már megjelenhetnek a feldolgozás finomabb mintázataiban.
Kulcsszavak: óvodáskor, iróniaértés, normatív elvárások, kísérleti kutatás



