Szabóné Habók Marianna: Normaszegés és iróniaértés. Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata. Jelentés és Nyelvhasználat 13/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szabóné Habók Marianna

Normaszegés és iróniaértés. Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 13/1 (2025)

A tanulmány egy kísérleti kutatás eredményeit mutatja be, amely a verbális irónia megértését vizsgálta óvodáskorú gyermekek körében. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, milyen hatással vannak a különböző típusú normatív elvárások (erkölcsi, társadalmi, egyéni) a gyermekek iróniaértésére. A kutatás a Köder–Falkum (2021) által kidolgozott norvég kísérleti paradigma magyar nyelvi és kulturális környezethez igazított változatára épült, és elméleti keretét a relevanciaelmélet (Sperber–Wilson 1981; 1986; Wilson–Sperber 2012) adta. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget a különböző normatípusok között, ami arra utal, hogy ebben az életkori szakaszban a normák típusa önmagában még nem meghatározó tényező az iróniaértésben. Ugyanakkor a leíró adatok tendenciaszinten a társadalmi normákhoz kapcsolódó történetek esetében magasabb teljesítményt jeleznek. Az ironikus megnyilatkozások általánosságban nehezebbnek bizonyultak, mint a szó szerinti kijelentések. Az eredmények azt sugallják, hogy az iróniaértés fejlődése ebben az életkorban még nem differenciálódik egyértelműen a normatípusok szerint, viszont a szociokulturális tapasztalatok már megjelenhetnek a feldolgozás finomabb mintázataiban.

Kulcsszavak: óvodáskor, iróniaértés, normatív elvárások, kísérleti kutatás

Gyulai Lívia: A perfektiváló igekötők argumentumszerkezet-változtató hatásairól. Jelentés és Nyelvhasználat 13/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Gyulai Lívia

A perfektiváló igekötők argumentumszerkezet-változtató hatásairól

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 13/1 (2025)

Az igekötők egyik fontos tulajdonsága a perfektiválás, vagyis befejezett aspektusúvá tehetnek igéket. Jelen kutatásomban arra a kérdésre keresek választ, hogyan tudjuk tetten érni az igekötők ezen funkcióját elsősorban pusztán szintaktikai és számítógépes módszereket alkalmazva. Az igekötők perfektiváló hatását korpusz alapján vizsgálom az MNSZ2 (Oravecz–Váradi–Sass 2014) adatai közül válogatva. Kutatásomban öt igekötőt választottam ki (el, át, ki, meg és végig). Ezen igekötők sokféle igével való összekapcsolódását és az ezen igék igekötő nélküli előfordulásait összehasonlítva állapítom meg, milyen változást okozott az igekötő a mondat argumentumszerkezetében. Ezután aszerint kategorizáltam a vizsgált igéket, hogy kompozicionális, nem kompozicionális vagy idiomatikus-e az adott igekötő + ige összetétel. Az adatok összehasonlítása után kapott eredményeket K-means klaszterezési módszerrel osztályoztam, majd összevetettem az általam meghatározott kategóriák és a kapott eredmények összességét, így állapítva meg, hogy milyen szintaktikai „kifejezőeszközei" vannak, ha az igekötőnek perfektív funkciója (is) van.

Kulcsszavak: perfektiválás, igekötők, korpusz, argumentumszerkezet, klaszterezés

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2026 - Meghívó és program

cloud2szte

Meghívó

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2026-ban ismét megrendezi az Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban című konferenciát, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A konferencia időpontja: 2026. április 17. (péntek)

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

Program

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban - 2026

szofelho_1920x1920.jpg

 

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

2026-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.


A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.


A konferencia időpontja: 2026. április 17. (péntek)
Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

Nyelvészeti és informatikai eszközök az álhírek és áltudományos nézetek azonosításában - Workshop

A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottság és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport workshopot szervez

Nyelvészeti és informatikai eszközök az álhírek és áltudományos nézetek azonosításában

címmel

Az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti alapú azonosítása c. alprogramjának workshopján a projekt harmadik évének eredményeit mutatjuk be és vitatjuk meg.

Az előadók a projekt munkatársai, az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a tagjai tudományelméleti, nyelvészeti és informatikai kutatásaik eredményeivel járulnak hozzá a projekt 3 fő céljának a megvalósításhoz:

  • az álhírek és áltudományos szövegek vizsgálatának tudományelméleti megalapozásához,
  • az egészségügy tématerületére tartozó álhírek és áltudományos szövegek nyelvi jegyeinek és nyelvhasználati stratégiáinak megállapításához, és
  • automatikus, egészségügyi álhírdetektáló eszközök fejlesztéséhez.

Időpont: 2025. november 28.

Helyszín: Szegedi Akadémiai Bizottság Székház Szeged, Somogyi u. 7., 103-104 díszterem.

Az előadásokat online is meg lehet hallgatni: https://us06web.zoom.us/j/82841698248?pwd=TDC8rbH9hO8MXqB2biP30GxQ5e9haY.1

Program