A 100 éves Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

2022-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2022. április 29. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt számolt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet e-mailben elküldeni. Kérjük, hogy az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét! Ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2022. március 16.

Az összefoglalókról kapott véleményekről szóló értesítéseket 2022. március végéig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok megjelentetésére szakmai lektoráltatást követően a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban tudunk lehetőséget biztosítani.

Az ünnepi évhez, a Szegedi Tudományegyetem alapításának 100. évfordulójához kapcsolódóan szerveződő konferenciát személyes jelenlétben szeretnénk megtartani, az érvényes járványügyi előírások betartásával.

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Viszket Anita – Szeteli Anna

Lehetséges lehetséges világaink

című tanulmányát.

A ℜeALIS reprezentacionalista gyökereinek felvázolását és a kurrens dinamikus-pragmatikai célrendszer (Farkas–Roelofsen 2017) feltérképezését követően azt az adósságot kívánjuk törleszteni, hogy a kérdő mondattípus pragmaszemantikai jellemzéséhez hasonló alaposságú leírást (Alberti et al. 2019a) kapjon a felkiáltó és az óhajtó, valamint a felszólító és a kijelentő mondat is. E mondattípusok pragmaszemantikai jellemzésének finom részleteivel kívánunk szolgálni, végső soron az emberi kommunikációs tevékenység mentális megalapozását jelentő elmebeli lehetségesvilág-struktúra feltérképezéséhez járulva hozzá. Azt is szemléltetjük, hogy a diskurzusjelölők hogyan vonnak be újabb világokat e mentális térbe. Végül (az addigi feladói perspektíva helyett) a címzetti perspektívából vesszük szemügyre a hallgatói perlokúciós műveletek révén tovább gyarapodó „lehetséges lehetséges világainkat".

Kulcsszavak: diskurzus- és elmereprezentációs dinamikus pragmaszemantika, mondattípusok, diskurzusjelölők, beszédaktusok

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Mónika

Történeti pragmatikai variációról a regiszter tükrében. A feltételt kifejező határozói igenevek esetei

című tanulmányát.

A feltételes, valamint a megengedő/ellentétes jelentéstartalom rendszeres funkcionális alternatíváiként terjedtek el a 16. századtól (a középmagyar korszak sajátosságaként) a határozói igeneves szerkezetek. A variáció szintaktikai és pragmatikai természetűnek bizonyult. Megvizsgálandó, hogy milyen külső tényezők hathattak az újabb variáns választására. Jelen tanulmány annak vizsgálatához járul hozzá, hogy a közös regiszterbe tartozó írásokban egységesebb lehet-e az innovatív variánsok használata a szöveghagyomány részévé válva, vagy pedig a formálisabb művekben – ezúttal a korszak gyakorlati, magyarázó jellegű szövegtípusaiban – több egyéni, stílusbeli sajátosság mutatkozik, az élőnyelvközeli forrásokhoz képest szélsőségesebb arányokkal. Az eredmények az utóbbit erősítik meg, ahogy azt is, hogy az egyes regiszterek meghatározásának finomhangolására szükség lehet, figyelembe véve a szövegtípus célkitűzését, a leírások, magyarázatok felépítésének különbségeit is.

Kulcsszavak: magyar nyelvtörténet, 16–19. század, funkcionális variáció, határozói igeneves tagmondatok, regiszterek, pragmatika

Magyar Rehabilitációs Társaság, az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola és az SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoportjának szervezésében megrendezésre kerül a Klinikai Logopédiai Szekció Konferenciája.

Helyszín: MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Szegedi Székháza, I.em. dísztermében (Szeged, Somogyi u. 7., 6720)

Dátum: 2021. 10. 06. 10:25 (regisztráció 10:00-tól)

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrációs határidő: 2021. 10. 03.

Jelentkezés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A részletes program elérhető itt.