Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

Meghívó: Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8.

Meghívó

Az ELTE BTK MNYFI Mai Magyar Nyelvi Tanszéke és az ELTE DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ online konferenciát szervez

Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8.

címmel, amelyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

A konferenciát online, a MS Teams felületén rendezzük meg.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyhez az alábbi űrlap kitöltése szükséges.

A konferencia programja és absztraktfüzete elérhető a konferencia honlapján:
https://diagram.elte.hu/content/konferencia-uj-nezopontok-a-magyar-nyelv-leirasaban-8.t.14518

Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Örömmel tudatjuk, hogy 2020. november 3-án 10 órakor kezdetét veszi a
Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat,

melynek megnyitóján Prof. Dr. Németh T. Enikő, az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének
tanszékvezető egyetemi tanára átveheti az Akadémiai Díjat.

A rendezvény az alábbi linken érhető majd el:

https://www.youtube.com/c/MTA1825/featured

Részletes információk a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashatóak:
https://mta.hu/tudomanyunnep2020/hamarosan-kezdodik-a-magyar-tudomany-unnepe-111011

A díjazottnak ez úton is gratulálunk!
az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék munkatársai

Pragmatika kerekasztal 2020: A lexikai pragmatika Magyarországon (2000-2020)

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata,
a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és
az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke

2020. október 2-án (pénteken) 10 órától online formában

rendezi meg a Pragmatika kerekasztal soron következő konferenciáját:

A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020)

10:00–10:10 Megnyitó – Bibok Károly (a konferencia elnöke és szervezője)

10:10–10:25 Alberti Gábor – Szabó Veronika – Szeteli Anna – Farkas Judit (PTE): A szintaxis a szemantikák szolgálatában (diasor)

10:25–10:40: Bibok Károly (SZTE): A szójelentés és az enciklopédikus tudás viszonya a lexikai pragmatika nézőpontjából (diasor)

10:40–10:55 Vaskó Ildikó (ELTE): Majd később, esetleg azután...: Az idő kifejezésének lexikai pragmatikai megközelítése

10:55–11:10 Szabó Martina Katalin – Bibok Károly (SZTE): Újabb adalékok a negatív emotív elemek lexikai reprezentációjának problémájához (diasor)

11:10–11:20 Szünet

11:20–11:35 Tóth Enikő – Csatár Péter (DE): A főnévi mutató névmások pragmatikai vizsgálatának főbb tanulságai (diasor)

11:35–11:50 Gyuris Beáta (MTA NYTI, ELTE): Az -e kérdő partikula: szótári tétel és diskurzuspragmatikai jelentés

11:50–12:05 Furkó Péter (KGRE): A diskurzusjelölők automatizált annotálása szemantikai mezők mentén (diasor)

12:05–12:30 Vita

12:30–12:45 Németh T. Enikő (SZTE): Beszámoló az elmúlt időszakról és a jövőbeli tervekről

CFP: Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8.

Az ELTE BTK MNYFI Mai Magyar Nyelvi Tanszéke és az ELTE DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központ konferenciát rendez

Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8.
A magyar mondat és kontextuális környezete

címmel.

A konferencia időpontja: 2020. november 19–20.

Helyszíne: ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A (Amennyiben a fizikai jelenlét nem lesz lehetséges, a konferencia az online térben zajlik majd.)

A konferencia fő célja a magyar mondat jelenkori nyelvtudományi leírhatóságának körüljárása. Annak vizsgálata, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján mit lehet tudni, mit lehet bemutatni a magyar nyelv mondatkonstrukcióiról (i) általános érvénnyel, (ii) tipológiai sajátságait tekintve, (iii) konstrukciós variabilitását feltérképezve.
A konferencia elméleti tekintetben nyitott, ezzel együtt a hangsúlyt a mondatra mint konstrukcióra, tehát sematikus jelentéssel bíró szerkezetre helyezi.

A konferencia tematikáján belül az alábbi témaköröket állítjuk előtérbe:

  • mondatkonstrukció-típusoknak, azaz mondattípusok belső szintaktikai és szemantikai megfeleléseinek a vizsgálata;
  • a véges magyar igealak mondatkonstruáló jellemzői;
  • spontán élőnyelvi diskurzusok tagmondatainak vizsgálata;
  • a mondat (tagmondat) kontextualizációs viszonyai: kontextualizációs eljárások az egyszerű mondatban (az Osiris Nyelvtan D3 keretében), valamint több (tag)mondatnyi, bekezdésnyi vagy hosszabb szövegrészek rendszeres kontextuális viszonya egy-egy mondatkonstrukcióhoz;
  • a metafora hatóköre a mondatban;
  • módszertani kérdések (kollostrukturális elemzés, korpuszhasználat).

Varga Mónika: Funkcionális variáció és átmenetiség a határozói igenevek köréből – számolva a következményekkel - Jelentés és Nyelvhasználat 7/1 (2020)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Mónika

Funkcionális variáció és átmenetiség a határozói igenevek köréből – számolva a következményekkel

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 7 (2019)

A dolgozat a határozói igeneves és az igével konstruált szerkezetek variációjának egy olyan, eddig kevéssé tárgyalt esetével foglalkozik, amikor az értelmező/specifikáló olvasat mellé a cselekvés/történés módjára épülő következményesség kifejezése kapcsolódik. Az elemzés célja a szerkezeti és használati jellemzők bemutatása, elsősorban korpuszadatokon keresztül. A tagmondatok közötti viszony itt javasolt meghatározása részben eltávolodik az igenevekre vonatkozó hagyományos funkció-meghatározástól, hangsúlyozva az oksági viszonyok, elsősorban a következményes jelentéstartalom és következtető viszony összetett, kontextusfüggő természetét az igeneves tagmondatok esetében is. A szerkezetek grammatikai és pragmatikai leírása az igés konstruálással megfeleltetve történik, beleértve az igeneves szerkezetet tartalmazó tagmondat beágyazott vs. független jellegének vizsgálatát is.

Kulcsszavak: határozói igenév, oksági viszonyok, funkcióbővülés, tagmondatsorrend, korpuszalapú elemzés

Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge: A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja - Jelentés és Nyelvhasználat 7/1 (2020)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge

A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassunk egy olyan multimodális annotációs keretet, amely a multimodális korpuszok vizsgálatára alkalmas mind a beszéd, mind a kézi gesztusok szintjén, emellett a beszéd és a kézi gesztusok között fennálló szemantikai kapcsolatot is leírja. A dolgozat első felében az annotációs keretet ismertetjük, amelynek alapjául McNeill (1992), Kendon (2004) gesztusdefiníciója, illetve Alibali és társai (2001), Kong és társai (2015) gesztusszemantikai taxonómiája szolgál. A beszéd átírásához Jefferson (2004) konverzációelemzési átírási konvencióját követjük. A dolgozat második felében egy politikai vitaműsorokból álló korpuszon végzett, verbális agresszióra fókuszáló esetelemzéssel ismertetjük a multimodális annotációs keret alkalmazhatóságát.

Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, kézi gesztusok, multimodális elemzés, verbális agresszió