A verbális agresszió mértékének empirikus vizsgálata – egy pilot kutatás első eredményei

Bozsik Tamara
Szegedi Tudományegyetem NYDI
MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport

Az online térben eltöltött idő során figyelmesek lehetünk a verbális agresszió térnyerésére, különösen a közösségi médiában. Agressziót tartalmazó Facebook-kommentek nagy választékával találkozunk, azonban a verbális agresszió mértékének megítélése egyénenként eltérhet, ugyanis nem minden nyelvhasználó ítél meg egy nyelvi jelenséget ugyanolyan mértékűen agresszívnek, ha egyáltalán agresszívnak tekinti (Bozsik 2023:64). Kutatásom fő kérdése a következő: hogyan ítélik meg a magyar nyelvhasználók a politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentek verbális agresszió tartalmának a mértékét egy 5 fokozatú Likert-skálán?

Verbális agressziót mérő skálát először Infante és Wigley (1986) készítettek (Verbal Aggressiveness Scale – VAS). A verbális agressziót mint személyiségjegyet olyan kontextusban vizsgálták, hogy a kitöltőkben mennyire van jelen a mások bántására való hajlam. Az önbevalláson alapuló teszt során a kitöltőknek 20 állításról kellett egy 5 fokozatú Likert-skálán eldönteni, hogy mennyire igaz rájuk az adott állítás. Infante és Wigley célja pedagógiai vonatkozású, az oktatásba való integrálás során a verbális agresszió jelenségére való figyelemfelhívás és a jelenség visszaszorítása volt. Bár a skálát többen is kritizálták, azonban újabb, másik skála nem született a verbális agresszió mértékének mérésére. Az önbevalláson alapuló mérések nem adnak átfogó képet magáról a jelenségről. Mivel a verbális agresszió egy viselkedési forma, így nem alkalmas ez a módszer a mérésére.

Jelen kutatás hipotézise, hogy a verbális agresszió megítélése nem homogén a nyelvhasználók körében. A hipotézis igazolására vagy cáfolására empirikus, kérdőíves vizsgálatot végzek. A kitöltők különböző politikai tartalmú cikkek alatti Facebook-kommentekről ítélik meg, hogy egy 5 fokozatú Likert-skálán mennyire találják agresszívnek. A cikkek tartalma röviden összefoglalva minden komment előtt megtalálható, továbbá az oda tartozó link is elérhető. Minden egyes komment megítélése után egy mezőben leírhatják megjegyzésüket arról, hogy mi miatt tekintik agresszívnak a kommentet. A kutatás jelenleg kezdeti fázisban tart, nem tekinthető reprezentatívnak, a kitöltők a kutatás jelen szakaszában 20 SZTE-s hallgató. Feltételezésem szerint, jelen kutatás alátámasztja a korábbi, kvalitatív elemzések eredményeit. A kutatás újdonsága, hogy ilyen jellegű vizsgálat még nem készült, továbbá egy kis betekintést nyújthat az egyetemisták verbális agresszióról alkotott felfogásába.

Irodalomjegyzék:

• Bozsik, T. 2023: A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat, 57-81.
• Infante, D. A. – Wigley, C. J. 1986: Verbal aggressiveness: An interpersonal model and measure. Communication Monographs 53/1:61–69.