A pragmatikai megértés neurális háttere

Svindt Veronika
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont

A pragmatikai megértés neurális folyamatairól annak ellenére sem tudunk sokat, hogy az elmúlt két évtizedben az agyi képalkotó eljárásokkal készült kutatások száma erőteljes növekedésnek indult. A pragmatikai képesség működtetésében részt vevő agyi folyamatok ismerete közelebb vihet minket mind a tipikus, mind az atipikus pragmatikai működés pontosabb megértéséhez. A pragmatikai képesség kisebb nagyobb mértékű korlátozottságával is együtt járó fejlődési zavarokról egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy bizonyos területein a fejlődés eltérő minőségével vagy ütemezésével kell számolnunk (pl. ASD, ADHD, PKZ). A hasonló pragmatikai tünetek mögött azonban legalább részben eltérő okokat kell tételeznünk. A szociális kommunikációs terápiákban a tünetek javítása helyett célszerűbb lehet az okok felől közelíteni. Ha jobban értenénk a tipikus pragmatikai megértési folyamatok neurális hátterét, az nagyban hozzásegíthetne a neurodevelopmentális zavarokban gyakran fennálló pragmatikai korlátozottság okainak körülhatárolásához.

Jelen előadás célja éppen ezért a pragmatikai megértés neurális hátterének feltérképezése a nemzetközi szakirodalomban jól ismert módszer, az ALE (activation likelihood estimation) metaanalízis segítségével. Szisztematikus kereséssel (a) egészséges felnőtt személyekkel; (b) fMRI eljárással és a teljes agy szkennelésével készült; (c) valamilyen pragmatikai jelenség megértését mérő; (d) az eredményeket MNI vagy Talairach koordinátarendszerben közlő; (e) angol nyelvű lektorált folyóiratban megjelenő tanulmányokat válogattam. A tanulmányok szűrése után 64 tanulmány felelt meg a beválogatási kritériumoknak, a metaanalízis ezekből készült. A metaanalízist a Ginger ALE 3.0.2 szoftverrel készítettem. A vizsgált pragmatikai jelenségek a metafora, metonímia, irónia, szarkazmus, implikatúrák, beszédaktusok, idiómák és szólások voltak. A metaanalízis 1204 résztvevő adataiból készült. 590 aktivációs gócot azonosítottam a figuratív > szó szerinti megértés kontrasztjára.

Az eredmények azt mutatják, hogy az azonosított aktivációs gócok egy része az agynak egyrészt valamely strukturális csomópontja, mint a precuneus; a superior frontális gyrus; a superior parietális lebeny; az insula; a hippocampus; vagy a thalamus. Másrészt az azonosíott területek között agyi funkcionális hálózatok (mint pl. a nyelvi vagy a tudatelméleti hálózat) csomópontjait is megtaláljuk, mint bilaterálisan a precuneus, a frontális lebeny laterális és mediális gyrusai, a temporális lebeny superior és középső gyrusai, az amygdala; valamint a bal inferior és superior parietális lebeny, az insula, és a cinguláris kéreg. Mindez azt mutatja, hogy a pragmatikai megértés során az agy több funkcionális hálózata is aktiválódik, melyek egyidejű összehangolt működése szükséges a megfelelő megértéshez.