Kérjük tisztelt szerzőinket, hogy a Nyelvtudományba küldött kézirataikat az alábbiak szerint alakítsák. A kéziratokat kinyomtatva és elektronikusan is kérjük. A következő formátumokat fogadjuk el: Word 2000 for Windows (vagy újabb verzió), Rich Text Format, HTML. A tanulmányhoz kérjük, mellékeljenek egy 10–15 soros angol nyelvű tartalmi összefoglalót.

A cikk szövege

1.1. A szövegbeli hivatkozás a szerzők vezetéknevét tartalmazza zárójelbe tett évszámmal vagy évszámmal és oldalszámmal, pl. „Simonyi (1881) csoportosításában..." vagy „Antal (1961: 92) szerint...". A szerzők nevének kiskapitális kiemelése kerülendő. Ha egy szerzőnek több, azonos évben megjelent művére hivatkozunk, ezeket az ábécé betűivel különböztessük meg egymástól, pl. Ferenczi (1974a, 1974b).

1.2. Kiemelések. Csak a nyelvi adatokat és az esetlegesen említett kötetcímeket írjuk dőlt betűvel, de sortagolással elkülönítve a nyelvi adatok se dőljenek. Kivételesen a különtagolt részben is lehet a nyelvi adatot dönteni, ha az kontextusba van ágyazva.
Az alcímek és a szakkifejezések kiemelésére a vastagítás, egyéb tartalmi kiemelésre a vastagítás vagy r i t k í t á s használható.
A dőlt betűs szavakhoz tapadó központozási jelek maguk is dőljenek!

Az irodalomjegyzék

A cikk végén HIVATKOZÁSOK cím alatt adjuk meg a cikkben említett művek adatait. A szerzőknek, szerkesztőknek a vezeték és az utónevét is közöljük. A szerző(k) neve és az évszám közé nem kell központozási jel. A címeket (az alcímeket is beleértve) kettőspont előzze meg. A címet, a helyet és a kiadót vessző különítse el egymástól. A szerzők felsorolásában az ábécérendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet kövessük. A kötetcímek (könyv- és folyóiratcímek) dőljenek, a köteten belüli címek maradjanak kiemeletlenül.

2.1. Könyv: kérjük a kiadót is feltüntetni! Az esetleges kötetszámok vessző nélkül, félkövéren kövessék a kötetcímet.

Bálint Sándor 1957: Szegedi szótár I–II, Budapest, Akadémiai.

Külföldi szerzők esetén az első szerző nevét magyaros sorrendben, a többiét eredeti sorrendben adjuk meg.

Chomsky, Noam–Morris Halle 1968: The sound pattern of English, New York, Harper and Row.

2.2. Többszerzős könyvben olvasható írás: a kötetbeli cím és a kötetcím közé kérjük a szerkesztő(k) nevét is kiírni. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)

B. Lőrinczy Éva 1962: A határozó, in Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere II: Mondattan, Budapest, Akadémiai, 162–259.
Országh László 1966: A mai angol szótárirodalom, in Országh László szerk.: Szótártani tanulmányok, Budapest, Tankönyvkiadó, 341–67.

2.3. Egyszerzős könyvben olvasható írás: abban különbözik a többszerzősbelitől, hogy az „in" után rögtön a kötetcím következik. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)

Esterházy Péter 1986: A próza iszkolása, in Bevezetés a szépirodalomba, Budapest, Magvető, 8–153.

2.4. Folyóiratcikk: nincs „in" (ez különíti el az egyszerzős könyvben olvasható írástól), és nem kell sem a szerkesztő, sem a hely, sem a kiadó, de kevésbé ismert folyóiratok esetén megadhatók. A félkövér szedésű évfolyamszám vessző nélkül kövesse a folyóiratcímet. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)

Barna Ferdinánd 1867: Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben, Nyelvtudományi Közlemények 6, 70–101.

Ha a folyóiratnak egy évben több száma jelenik meg, és minden szám oldalszámozása elölről kezdődik, az évfolyamszámhoz törtvonallal a szám számát is írjuk hozzá.

Szathmári István 1995: A csak helye a mondatban, Édes Anyanyelvünk 12/1, 9.

2.5. Sorozatok

2.5.1. Folyóiratszerű sorozat. Ha egy sorozat csak a megjelenés rendszerességében különbözik a folyóiratoktól, akkor a benne megjelent cikkekre ugyanúgy hivatkozzunk, mint a folyóiratbeliekre.

2.5.2. Monográfia-sorozat. A sorozat neve és a kötetszám alapján számon tartott kiadványok adatait a következőképp adjuk meg:

Károly Sándor 1958: Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban = Nyelvtudományi Értekezések 16, Budapest, Akadémiai.

2.5.3. Egyéb sorozat. Nem szükséges a sorozat címét kiírni, ha a kötet gerincén a sorozat neve és a kötetszám helyett a szerző/szerkesztő neve és a kötet címe van feltüntetve, vagy ha a sorozat nincs számozva. Az ilyen, elhagyható sorozatcím a könyv címe után adható meg zárójelek között, dőlt betűs kiemelés nélkül.

Vekerdi József szerk 1982: Mesefolyamok óceánja: Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból (A Világirodalom Klasszikusai), Budapest, Európa.

2.6. Kézirat: kéziratnak minősül minden akár gépelt, akár nyomtatott írás, amelyet még nem tettek közzé. A dőlt betűs cím után közöljük a kézirat jellegét (pl. „doktori értekezés"), majd írjuk ki, hogy „kézirat", és hogy hol lehet hozzáférni (pl. „Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet").

2.7. Elektronikus dokumentumok: A CD-ROM leírása ugyanolyan, mint a könyveké. Tehát meg kell adni a szerző, szerkesztő nevét, a CD-ROM címét, kiadóját, kiadás évét.

Verstár '98 – a magyar líra klasszikusai (CD-ROM), Arcanum Kft., Budapest, 1998.

A világhálón szereplő dokumentumok esetében a teljes elérési utat fel kell tüntetni, és minden esetben meg kell adni a felhasználás időpontját, vagyis amikor utoljára láttuk a tanulmányt.

Nádasdy Ádám 2003: Miért változik a nyelv?
[http://origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy.html – 2008. október 22.]

A teljes elérési út megadása, úgy, ahogyan a böngészőablakban látható, azonban nem mindig szükséges, hiszen annak alapján nem mindig lehet megtalálni a hivatkozott művet (pl. regisztráció szükséges hozzá). Ilyenkor elég a főoldal megadása, ahonnan általában könnyen eljuthatunk a hivatkozott műhöz.

Havasréti József 2006: Tudományos írásmű [http://ejegyzet.bibl.u-szeged.hu/ – 2008. október 22.]
Mollay Erzsébet 2000: Németalföldi–magyar közmondásszótár, Néderlandisztikai Központ, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. [http://mek.oszk.hu/ – 2008. október 22.]

Ha az interneten talált folyóirat a papírváltozat tördelését megtartva olvasható (pl. PDF-ben), akkor feltüntetjük a tanulmány eredeti megjelenésének helyét a szokásos módon, így a hivatkozást bárki visszakeresheti.

Lanstyák István 2003: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában, Magyar Nyelvőr 127, 370–88.
[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127403.pdf – 2008. október 22.]

A cirill betűs nevek

A cirill betűs neveket az Analecta Linguistica szerint kérjük átírni: az orosz e (= "je") és ë minden helyzetben e, э = ė, ы = y, ю = ju, я = ja, ь = '' (≠"), ъ = ' (≠ '), ж = ž, с = s, х = h, ц = c, ч = č, ш = š, щ = šč.