A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szeteli Anna, Gocsál Ákos és Alberti Gábor

Szemafor hát!

című tanulmányát.

Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multi­funkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hang­sor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szig­nifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, diskurzusreprezentáció, formális pragmaszemantika, prozódiai jellemzők

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Kocsány Piroska

A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben

című tanulmányát.

A mondások (aforizmák, maximák stb.) általános érvényű kijelentések moráli­san értékelő tartalommal. Ezek a szövegek az érvelés két lehetőségét, a megerősítést és a cáfolást valósítják meg. A cáfoló érvelés eszközei közé tartozik a csak és az is partikula. A dolgozat bemutatja a mondást mint érvelő szöveget, röviden összefoglalja a cáfolás eszközeit a mondásokban, és rész­letesen kitér a csak és az is partikulák szerepére általában és a mondások­ban különösen. A mondások mint autentikus szövegek elemzése visszaiga­zolja a labormondatok alapján tett megállapításokat a partikulák szemantikai funkciójáról.

Kulcsszavak: enthüméma, gnóma, tautológia, argumentáció, cáfolás, fókuszképző partikula, diskurzuspartikula, mirativitás, skalaritás, gyenge preszuppozíció

MEGHÍVÓ

Az ELTE DiAGram Funckionális Nyelvészeti Központ Stíluskutató csoportja
és a Magyar Nyelvtudományi Társaság kerekasztal-beszélgetést és könyvbemutatót szervez

Poétika és korpusz

címmel.

A rendezvény időpontja 2019. május 21. 16:30
Helyszín: ELTE BTK Nyelvész Könyvtár (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. 2. emelet)

A kerekasztal-beszélgetést Domonkosi Ágnes vezeti, résztvevői: Bengi László, Kulcsár-Szabó Zoltán, Simon Gábor, Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor.

A beszélgetést megelőzően kerül sor a Stíluskutató csoport legújabb tanulmánykötetének (Nyelv, poétika, kogníció. Szerk. Domonkosi Ágnes és Simon Gábor, Líceum Kiadó, Eger, 2018) bemutatójára, a kötetet Horváth Péter ismerteti.

A rendezvényről információk érhetők el az alábbi url-címen:
https://diagram.elte.hu/content/konyvbemutato-es-kerekasztal-beszelgetes-az-elte-stiluskutato-csoport-es-a-magyar-nyelvtudomanyi-tarsasag-kozos-szervezeseben.e.474

MEGHÍVÓ

a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatójára.

2019. május 20., 13.00

MTA Székház (Budapest, Széchenyi István tér 9.) Felolvasóterem

Megnyitó: Vékás Lajos, az MTA rendes tagja, az MTA alelnöke

Bevezető: Kertész András, az MTA rendes tagja, osztályelnök

Bollobás Enikő (szerk.): Elméletek vonzásában. A „határtalan tudomány" kezdetei a hatvanas-hetvenes évek humán- és társadalomtudományi kutatásaiban. Budapest: Gondolat Kiadó, 2019.
A könyvet bemutatja: Fabiny Tibor, az irodalomtudomány kandidátusa

Kenesei István (szerk.): Nyelv, biológia, szabadság. A 90 éves Chomsky jelentősége a tudományban és azon túl. Budapest: Gondolat Kiadó, 2019.
A könyvet bemutatja: Hegedűs Veronika PhD

Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és korszakküszöb. Klasszikusok a modernség fordulópontján. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2019.
A könyvet bemutatja: Margócsy István PhD

Hoffmann István, Rácz Anita, Tóth Valéria: Régi magyar helynévadás: A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2018.
A könyvet bemutatja: Juhász Dezső, a nyelvtudomány kandidátusa

Németh T. Enikő: Implicit subject and direct object arguments in Hungarian language use. Grammar and pragmatics interacting. Sheffield and Bristol: Equinox, 2019.
A könyvet bemutatja: Prószéky Gábor, az MTA doktora