A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Farkas Judit és Alberti Gábor

A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is

című tanulmányát.

Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontrasztív topikot kötelezően követő fókuszhoz képest: Foc > ω, a szórend ellenében. Az inverzhatóköri rejtélyre kidolgozott Gyuris-féle megoldási javaslat egyik eleme a következő – megmagyarázatlan – megfigyelés: csak azok a kontrasztív topikot tartalmazó magyar mondatok jól formáltak, amelyeknek van egy olyan jól formált megfelelőjük, amelyben a kontrasztívan topikalizált ω kifejezés posztverbálisan helyezkedik el. Azt állítjuk, hogy ebből a „jól formált megfelelőből” egy számos magyar szintaktikai jelenségre sikerrel alkalmazott maradványmozgatásos technikával úgy hozhatjuk létre a „problematikus” szórendi változatot, hogy inverzhatóköri rejtélyről beszélni egyszerűen okafogyottá válik, mert az Foc > ω egyenes hatóköri sorrenden az elvégzett maradványmozgatás nem változtat.

Kulcsszavak: inverz hatókör; kontrasztív topik; maradványmozgatás

Farkas Judit (PhD) jelenleg egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, a cikk első változatának készítésekor viszont még a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt (az Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként). Nyelvtörténeti projektekben is dolgozik, valamint a magyar generatív nyelvészet eredményeinek a közoktatásba való integrálásán is munkálkodik.

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt folytatásának a tagjaként.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-FarkasJ-AlbertiG