CFP: Találkozások az anyanyelvi nevelésben 4. Hasonlóságok és különbözőségek – a nyelvben és a nyelvi nevelésben
A PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszéke
Találkozások az anyanyelvi nevelésben 4.
Hasonlóságok és különbözőségek – a nyelvben és a nyelvi nevelésben
címmel konferenciát rendez.
Időpontja: 2019. június 17–18.
Helyszíne: Pécs, PTE BTK, Ifjúság útja 6.
Idén negyedik alkalommal rendezzük meg a Találkozások az anyanyelvi nevelésben című konferenciát Pécsett, melyre szeretettel várjuk előadók és műhelyek jelentkezését, beleértve természetesen a gyakorló pedagógusokat is.
Az idei konferencia témája: Hasonlóságok és különbözőségek – a nyelvben és a nyelvi nevelésben
Témajavaslatok: Inkluzív szemlélet az anyanyelvi nevelésben · Differenciálás az anyanyelvi órákon · Anyanyelvi digitálistananyag-fejlesztés · Innovatív módszerek a nyelvi nevelésben · Új nyelvészeti diszciplínák a tanításban (pragmatika, szocio-, pszicholingvisztika stb.) · Korszerű nyelvészeti eredmények hasznosíthatósága a magyarórán · Különleges bánásmódot igénylő gyermekek anyanyelvi nevelése · A helyesírás tanításának logikája · A szövegértés tanítása írott és hallott szövegen
Szeretettel várjuk a jelentkezéseket:
- Szekcióelőadás tartására (20 perc előadás + 10 perc diszkusszió)
- Műhely tartására (90 perc, a műhelyvezető nyújtsa be az absztraktot)
- Résztvevőként (igény szerint az előadást nem tartó kollégák számára is kiállítunk igazolást a részvételről – az igazolt konferencia-részvétel nem akkreditált pedagógus-továbbképzésnek is elszámolható)
Az előadások írott változatát a felkért lektorok pozitív véleménye esetén megjelentetjük a Határtalanul online könyvsorozatunkon belül (http://h-magyarul.btk.pte.hu/)
This book studies how Hungarian verbs can occur with implicit subject and direct object arguments in a complex approach. On the basis of the critical evaluations of the previous literature on implicit arguments, analyses of a wide spectrum of data from various direct sources, and theoretical explanations, all of which were supported by systematic metatheoretical considerations, it concludes that in Hungarian, verbs do not vary as to whether they can be used with implicit arguments or not, but they vary as to the manner in which they can occur with such arguments. In other words, they vary in terms of the lexical and grammatical constraints which are placed on them, and in what contexts they can be used with lexically unrealised arguments. Although the cognitive principle of relevance guides the licensing and interpretation processes of implicit arguments, the variety of their occurrences does not rest solely on the presumption of relevance but on the different lexical, grammatical, and pragmatic properties of Hungarian and its use, as well as on their various interactions. So, it is only by operating together that a grammar and an adequate pragmatic theory can account for the occurrences and identification mechanisms of implicit arguments.