A magyar lokatív mondatok kvázikopuláiról 2: függ és lóg

Oszkó Beatrix – Sipos Mária – Várnai Zsuzsa
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet, Uralisztika Kutatócsoport

A világ nyelvei a lokatív, azaz helymeghatározó mondatokban mások mellett jellemzően alkalmaznak olyan igei elemeket, amelyek a kopulákkal (pl. magyar van) szemben elárulnak valamennyit arról, hogy a lokalizált tárgy (ALAK) milyen alakú, illetve milyen HÁTTÉRhez viszonyítva adjuk meg a hollétét, milyen az adott tárgy orientációja stb. (Pustet 20005). Ezek az ún. kvázikopulák rendszerint testtartásigékből (posture verbs), ill. helyzetet kifejező igékből (positional verbs) jönnek létre.

Annak alapján, hogy a nyelvek mennyi igei elemet, milyen szabályok szerint alkalmaznak lokatív mondatokban, Ameka és munkatársai tipológiai csoportokat állapítottak meg (Ameka – Levinson 2007). E tipológiai csoportokba történő besorolás egyik, de távolról sem egyedüli kritériuma az, hogy hány elemet alkalmaz az adott nyelv a Hol? kérdésre felelő mondatokban. Azonban ezen elemek száma nem feltétlenül állapítható meg könnyen. Ami a magyart illeti, teljesen általános az áll és a fekszik kvázikopulák használata. Közülük az utóbbi alkalmazása sajátos módon kiegészül a hasonló jelentésű hever-rel. A nyelvekben a helyzetet kifejező igék (positional verbs) közül a ‘függ’ jelentésű igéből is gyakran jön létre kvázikopula (Ameka–Levinson 2007: 847), és ez a kis számú kvázikopulát alkalmazó nyelvekre kifejezetten jellemző (holland: van Staden et al. 2006; seri: O’Meara 2008). A magyarban azonban két ilyen jelentésű ige van: lóg és függ. E kutatás egyrészt abban különbözik a testtartásigére visszavezethető kvázikopulák elemzésétől, hogy az igék eredeti jelentése nem [+élő] jegyű alanyokra vonatkozott. Másrészt vizsgálatunk kevesebb szakirodalmi előzményre támaszkodhat, mint más kvázikopuláké. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy néhány kutatási szempont – mint pl. a geometriai jellemzők és a funkcionalitás egymást időnként kereszteződő kritériumai – ezen igék vonatkozásában nem releváns. Másrészt a lóg és a függ használata jóval ritkább is, mint a fekszik vagy az áll kvázikopuláké.
Előadásunkban arra teszünk kísérletet, hogy tisztázzuk, e két igei elem milyen értelemben tagja a magyar kvázikopulakészletnek, ill. használati szabályaik milyen viszonyban állnak egymással.

Hivatkozások

• Ameka, Felix K. – Levinson, Stephen. C. 2007. Introduction. The typology and semantics of locative predicates: posturals, positionals and other beasts. Linguistics 45 (5–6): 847–872.
• O'Meara, Carolyn. 2008. Basic locative construction in Seri. In: IX Encuentro Internacional de Lingüística en el Noroeste, Hermosillo, Sonora, México. Tomo 2. Universidad de Sonora. 253-267.
• Pustet, Regina 2005. Copulas. Universals in the categorization of the lexicon. Oxford University Press, New York.
• van Staden, Miriam – Bowerman, Melissa – Verhelst, Mariet 2006. Some properties of spatial description in Dutch Grammars of Space. Spine. 477–513. doi: 10.1017/CBO9780511486753.014.