CFP: LingDokKonf 22 - Nyelvészdoktoranduszok 22. Országos Konferenciája

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája 2018. november 29-én és 30-án rendezi meg a

Nyelvészdoktoranduszok 22. Országos Konferenciáját

(LingDokKonf 22.)

az SZTE BTK Konferenciatermében
(6722 Szeged, Egyetem u. 2. fszt.)

Várjuk jelentkezését minden jelenlegi doktorandusz hallgatónak vagy olyan volt hallgatónak, aki még nem védte meg PhD-értekezését. A konferenciára jelentkezhetnek továbbá a nyelv- vagy nyelvészet szakos mesterképzések hallgatói is.

Kugler Nóra: A prototipikus (poláris) antonimák - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Kugler Nóra

A prototipikus (poláris) antonimák. Kognitív nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A tanulmány arra mutat rá, hogy az antonímia alapvető jellegével nem áll összhangban a magyar szemantikai kutatásokban az antonímiára fordított figyelem. A poláris antonímiát (pl. magas – alacsony, erős – gyenge; meleg – hideg, vidám – szomorú; okos – buta; kedves – undok) szakirodalmi adatokra építve a tanulmány úgy értelmezi, hogy a poláris viszony nyelvileg nemcsak értékviszonyként konceptualizálódik, hanem alapvetőbb feldolgozási szinten energiaviszonyként és téri viszonyként is. A kifejezések előfordulásainak a megértésekor akár mindhárom tartomány aktiválódhat, bizonyos mértékben (előtér-háttér viszonyban) feldolgozódhat. Ennek magyar nyelvi anyagon történő empirikus vizsgálatára a tanulmány több, további kidolgozásra és megvalósításra váró kísérlettervet mutat be. A kísérletek a szemantikai orientáció megállapítására, a pólusok közötti és az alternatív nyelvi megkonstruálásuk közötti összefüggésre, a polaritás és a tériség kapcsolatára irányulnak.

Kulcsszavak: antonímia, nyelvi polaritás, poláris antonimák, szemantikai orientáció, embodiment, kísérletes kutatás, melléknév

Kugler Nóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi docense. A magyar nyelv grammatikájának funkcionális szemléletű leírásával, az erre épülő nyelvtantanítás lehetőségeivel, a jelentéstan területén főképp az episztemikus-inferenciális modalitással foglalkozik. A Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus által létrehozott és vezetett DiAGram funkcionális nyelvészeti műhelynek a megalapítástól tagja.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-KuglerN

Tóth Enikő – Csatár Péter: A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Tóth Enikő és Csatár Péter

A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.

Kulcsszavak: fókusz, kimerítőség, vártság, kísérletes pragmatika

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-TothE-CsatarP

Pragmatika kerekasztal 2018 - Pécs

A Pragmatika Centrum kerekasztala 2018. szeptember 7-én Pécsett

a PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészeti Programjának a támogatásával

Helyszín: D425. Kávézó/falatozó: D239

Program:

13:00–13:30 Vitaindító előadás
Vélekedések, vágyak, lehetőségek és szándékok a nyelvben és a neurotipikus, illetve az attól eltérő elmében
Alberti Gábor – Dóla Mónika – Hoss Alexandra – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Schnell Zsuzsanna – Szeteli Anna – Viszket Anita 

13:30–13:50
Vélekedések, vágyak, lehetőségek és szándékok megnyilvánulása a kategorizációban
Győri Gábor 

13:50–14:10
A pragmatika és a pszichiátria határterületei: mentalizáció a kísérleti pragmatikában
Schnell Zsuzsanna – Dr. Herold Róbert – Dr. Varga Eszter 

14:20–14:30
Pár szó a Pragmatika Centrum jövőjéről
Németh T. Enikő 

14:45–15:00
Vélekedések, vágyak, szándékok tükröződése az eldöntendő kérdő mondatok megformálásában
Gyuris Beáta – Molnár Cecília – Mády Katalin 

15:00–15:15
A hallgatói figyelem irányítása a hallgatói tudás beszélői monitorozása alapján
Tóth Enikő – Csatár Péter 

15:15–15:30
Fő állításon kívüli propozíciók feldolgozása szociális-kommunikáció zavarral élő és magasan funkcionáló autista óvodáskorú gyermekek mondatmegértésében
Svind Veronika – Surányi Balázs

15 30 –15 45
Az információszerkezet a feladat függvényében irányítja a figyelmet
Babarczy Anna – Káldi Tamás 

15:45 Parázs vita  – amíg-bírjuk