Dér Csilla Ilona - Sass Bálint. Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Dér Csilla Ilona és Sass Bálint

Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 10/1 (2023)

A vizsgálat a hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok minél nagyobb számban történő kinyerésére irányult az MNSz2 teljes korpuszán. Mivel ezek a mondatok ritkaságuk miatt általános lekérdezésekből kapott találati mintákban kevéssé adatolhatók, és rengeteg manuális munkát igényel a kinyerésük, a korábbi kutatások során feltárt jellemzők mentén (pl. rövidség, nagy kezdőbetűs a kötőszó, jellemzően vannak névmások a mondatban, egyes típusokban a záró írásjel felkiáltójel) szűkítettük a CQL lekérdezéseket (a kötőszóval együtt összesen hat szónyi, írásjelre végződő egységeket kértünk le). A pontosabb lekérdezés jelentősen hatékonyabbnak bizonyult a korábbiakhoz képest, és ennek köszönhetően számos információt nyertünk a magyar hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok tulajdonságairól és gyakorisági viszonyairól. A mind szintaktikailag, mind pragmatikailag egyedülálló típus jellemző írásjele a felkiáltójel, a kívánság altípusban a feltételes mód, az értékelő altípusban pedig a kötőszót követő nem személyes névmás a tipikus mintázat. Lehetségessé vált a csak szintaktikailag független elaboratív mellékmondatok kategóriákba sorolása (echókérdések, nem echókérdések, a nyelvi tevékenységre irányuló metapragmatikai, valamint idéző független mellékmondatok), és a köztük lévő átmenetek regisztrálása is.

Kulcsszavak: inszubordináció, függetlenedett mellékmondatok, korpuszelemzés, kötőszó

Könyvbemutató: Embodiment in Cross-Linguistic Studies

MEGHÍVÓ

Miért is a szív? A szív konceptualizációja a nyelvekben (Könyvbemutató)

2024. ápr. 25. 17:00 óra (SZAB Székház, Szeged, Somogyi utca 7. 217. terem)

Jól ismert jelenség, hogy érzelmeink kifejezésében – legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak – központi szerepet játszik a szív, de egyéb testrésznevek is gyakoriak az érzelmek nyelvi megjelenítésében. A Brill Kiadó Embodiment in Cross-Linguistic Studies c. sorozata bemutatja, hogy a világ nyelveiben milyen szerepet játszanak a testrésznevek a jelentésalkotás folyamatában. A szív elnevezéseit középpontba állító könyv 19 különböző nyelvben vizsgálja a "szív" fogalmát. Mivel a nyelvek szív jelentésű lexémája az egyik leggyakrabban használt testrésznév átvitt értelemben, gazdag poliszémia és széleskörű metaforikus és metonimikus használat jellemzi. A kötet tanulmányai számos új eredményt mutatnak fel a "szív" szemantikájának kutatásában, valamint általában a nyelv, a kultúra, a kogníció és az emberi test összefüggéseinek vizsgálatában.

A kötetet bemutatja a két szerkesztő, Baranyiné Kóczy Judit (Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet) és Sipőcz Katalin (SZTE BTK Finnugor Tanszék).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szegedi Tudományegyetem,
Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

SzePraKonf 2024 - program

szeprakonf24

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

2024. április 26.

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Szeged, Egyetem utca 2.
földszint, kari konferenciaterem

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke,
a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és
a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata
konferenciája

Program

8.55 Megnyitó

9.00–10.15 Első szekció

10.30–11.45 Második szekció

12.00–13.15 Harmadik szekció

13.15–14.00 ebédszünet

14.00–15.15 Negyedik szekció

15.30–16.45 Ötödik szekció

17.00–18.15 Hatodik szekció

18.15 Zárszó

Varga Mónika. A bizonyosság és bizonytalanság jelölőiről 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Mónika

A bizonyosság és bizonytalanság jelölőiről 16–18. századi regiszterekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 10/1 (2023)

Jelen tanulmány a bizony néhány származékának (bizonyos, bizonyára, bizonyosan és bizonytalan) 16–18. századi történetével foglalkozik. A markerek vizsgálata során az evidencialitás összetett felfogásából a tapasztalat értékelése kerül előtérbe (a megnyilatkozó elkötelezettsége a markerek által kiemelt esemény lehetségessége, valószínűsége iránt). Az elemzés egyrészt az egyes elemek eltérő használataira, másrészt a funkcionális variációkra tér ki a Történeti magánéleti korpusz és a Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz adatai alapján. A vizsgált forrásokban adatolhatókká váltak a tárgyalt elemek olyan használatai, amelyek az ómagyar korszakról korábban leírtakhoz (vö. Juhász 1992; D. Mátai 2003) képest újabbnak tekinthetők. A bizonyos a bizonyosság mellett a középmagyarban már egyre gyakrabban jelölhet körülhatárolatlanságot, kevéssé specifikus jelleget. Az adatok alapján a bizonyára funkciója szintén megváltozott, a nyomatékosítás helyett inkább vélekedést, így valamelyes bizonytalanságot is jelölve. A bizonyára tehát a bizonyosan variánsává válik, jóllehet a korszakban részben eltérő kontextusokban használták őket, egyes esetekben akár bizonygatás kifejezésére is.

Kulcsszavak: bizonyosságjelölők, evidencialitás, funkcionális variáció és változás, középmagyar korszak, regiszterek

SzePra Konferencia 2024

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

2024-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2024. április 26. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt számolt) összefoglalókat a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre lehet e-mailben elküldeni. Kérjük, hogy az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét! Ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2024. március 1.

Az összefoglalókról kapott véleményekről szóló értesítéseket 2024. március végéig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (NYTK és ELTE), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (MTA-SZTE-DE)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok megjelentetésére szakmai lektoráltatást követően a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban tudunk lehetőséget biztosítani.

Várjuk a jelentkezéseket!

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat