Van-e narratív idézés a magyar nyelvben?
Idéző konstrukciók a magyar nyelvben

Csontos Nóra
Károli Gáspár Református Egyetem BTK

Az előadás az idézést mint újrakonstruálást (Csontos 2016, 2023) értelmezi, tehát abból indul ki, hogy idézéskor egy, már nyelvileg megkonstruált megnyilatkozás hozzáférhetővé tétele zajlik úgy, hogy a perspektivizáció (Sanders–Spooren 1997) eltérő módon, de jelöltté válik. E teoretikus keret az alapja annak a korpuszvezérelt vizsgálatnak, amelyben az MNSZ2 korpuszában hét igével (mond, ír, idéz, említ, hangsúlyoz, bizonygat és firtat) konstruált idézések vizsgálata zajlott. E vizsgálat alapján az előadás bemutatja, hogy a magyar nyelvben milyen idéző konstrukciók vehetők fel, illetve azt, hogy ezek a konstrukciók a konvencionalizált idézések (egyenes, függő és szabad függő) mellett vagy azokon belül értelmezhetők. Az idéző konstrukciók elemzése során az előadás a magyar nyelvben is működő narratív idézésre (vö. Genette 1972: 190–191, vö. még Garric–Calas 2007: 137–159, Maingueneau 1981, Rosier 1999) hívja fel a figyelmet, továbbá az idézés nyitott kategóriaként történő értelmezésére tesz javaslatot.

Majd a megállapított idéző konstrukciók előfordulását az MNSZ2 alkorpuszaiban vizsgálja. Ehhez a hét ige közül három igének (mond, említ, firtat) a perspektivizációt prototipikus módon elvégző E/3. kijelentő módú, múlt és jelen idejű, határozott ragozású alakjaival alkotott idézéseket elemzi az MNSZ2 valamennyi alkorpuszában 250-250 példányból álló véletlen lista alapján. E vizsgálattal arra is rákérdez, hogy az idéző konstrukciók az alkorpuszokra vagy az igékre válnak jellemzővé.

• Csontos Nóra 2016. Az idézés mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben. Jelentés és Nyelvhasználat 3: 1–19.
• Csontos Nóra 2023. Az idézés működése a magyar nyelvben. Budapest: KRE – L’Harmattan.
• Garric, Nathalie–Calas, Frédéric 2007. Introduction à la pragmatique. Paris: Hachette Superieur.
• Genette, Gérard 1972. Discours du récit. In: Genette, Gérard: Figures III. Paris: Seuil. 67–267.
• Maingueneau, Dominique 1981. Approche de l’énonciation en linguistique française. Paris: Hachette.
• Rosier, Laurence 1999. Le discours rapporté. Histoire, théories, pratique. Paris–Bruxelles: Duculot.
• Sanders, José – Spooren, Wilbert 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Liebert, Wolf-Andreas – Redeker, Gisela – Waugh, Linda (eds.): Discourse and perspective in cognitive linguistics. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. 86–89.