Nyomtatás 

Nagy C. Katalin: Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure 'tetszik' igével alkotott szerkezetekről

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure 'tetszik' ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A '(ne) tessék Istennek' értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-NagyCK2

 Nyomtatás 

Nemesi Attila László: Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? - Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László

Releváns-e a humor a relevanciaelméletben?

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A dolgozatban azt vizsgálom, hogy a relevanciaelmélet milyen értelmezését tudja adni a tisztán nyelvi és a nyelvi összetevőt is tartalmazó multimodális humorjelenségeknek. Mivel kognitív pragmatikai elmélet, amelyet nem a humor magyarázatára dolgoztak ki, hanem a kommunikációnak mint a valóság megismerésére irányuló információfeldolgozásnak az általános modelljeként, tisztázásra szorul, hogy fogalmi apparátusa és alaptézisei mennyiben alkalmasak a humor természetének megragadására. Dinamikus kontextusfelfogása és a következtetési műveletek középpontba állítása kifejezetten előnyös a humoros diskurzusok mélyreható magyarázatában. Kérdéses viszont, hogy mindent átfogó kommunikációs alapelve hogyan vonatkoztatható a humoros szándékú megnyilatkozásokra, amelyek jellemzően kijátsszák a relevanciakeresés heurisztikáját, miközben a humoros hatás szempontjából mégiscsak relevánsak. Ha a humorral nem is, a vele sűrűn összefonódó iróniával a relevanciaelmélet a kezdetektől foglalkozik, ezért ezt a fejezetét kritikus elemzésnek vetem alá. A nyelvi példákat többféle műfajból, illetőleg szövegtípusból merítem.

Kulcsszavak: humor, relevancia, relevanciaelmélet, explikatúra, implikatúra, kontextus, irónia

Nemesi Attila László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense. Szűkebb kutatási területe a figuratív nyelvhasználat (trópusok, gondolatalakzatok) és a humor pragmatikája, tágabban pedig a pragmatika, a retorika, a szemiotika és a szociálpszichológia határkérdéseivel (udvariasság, benyomáskeltés, nyelvi és képi befolyásolás) foglalkozik.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-NemesiAL

  • Nemesi Attila László 2019. Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? Jelentés és Nyelvhasználat 6:1–31. doi:10.14232/JENY.2019.1.1
 Nyomtatás 

Könyvismertetés: Tolcsvai Nagy Gábor(szerk.) Nyelvtan - Jelentés és Nyelvhasználat 5 (2018)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata recenziót jelentetett meg

Imrényi András – Kugler Nóra – Ladányi Mária – Markó Alexandra – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvtan

osiris-nyelvtan

című könyvéről.

(Szerk: Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 pp. ISBN 978-963-276-291-3)

A könyvismertetőt Horváth Péter készítette.

Az ismertetés elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2017-HorvathP

 Nyomtatás 

Meghívó doktori védésre - Tóth Alinka

MEGHÍVÓ

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Elméleti Nyelvészeti Programja tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Tóth Alinka doktorjelölt

Megnevezési feladathelyzetből nyert mintázatok értelmezése kognitív nyelvészeti perspektívából

c. doktori értekezésének nyilvános vitájára.

Cikk folytatása

 Nyomtatás 

CFP: Nyelvtan, diskurzus, megismerés

A DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely (ELTE) 2019. március 28–29-én konferenciát rendez

Nyelvtan, diskurzus, megismerés. A magyar nyelv funkcionális leírása

címmel a nyelvtanírásról, a nyelv grammatikai leírásáról, a Műhelyben készített funkcionális Nyelvtan (Osiris Kiadó, 2017) megjelenése alkalmából. A magyar nyelvű konferencia a jelenkori magyar nyelvtanírásnak, a magyar nyelv kutatásának helyzetét, új eredményeit kívánja a figyelem középpontjába helyezni. A diszkurzív szakmai rendezvény fő célja, hogy a résztvevők érezzék és fölismerjék az autentikus nemzetközi tendenciákhoz való érdemi hozzájárulás esélyét, a magyar nyelv leírásában termékeny elvek, módszerek bevezetésének vagy kidolgozásának és alkalmazásának a jelentőségét, az elektronikus kommunikáció, a Kárpát-medencei magyar nyelvközösség szabad egyesülése (a határtalanítás) és az interkulturális hatások kultúrájának viszonyai között.

Cikk folytatása

További cikkeink...