Főnévi szóalakpárok háromféle konstruálási módban

Indig Balázs – Kurucz Réka – Kugler Nóra
Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK

Az előadás az N2.CASE való N1.NOM konstrukció (pl. hatalommal való visszaélés) korpuszadataiból kiindulva azt vizsgálja, hogy mely főnévi (N2.CASE és N1.NOM) szóalakpárokkal, páronként milyen gyakorisággal adatolható az N2.CASE N1.NOM (pl. hatalommal visszaélés) és az N1.NOM N2.CASE (pl. visszaélés a hatalommal) appozitív szerkezet, bemutatva a háromféle konstruálási módnak az adatok alapján látható viszonyát. Az MNSZ (v2.0.5) korpuszból a három konstrukció minden olyan előfordulása bekerült a vizsgálatba, amelyben az N2 nem nominativusi vagy accusativusi esetalakban fordul elő.
Az áttekintő (kézzel nem ellenőrzött) gyakorisági adatok nem igazolják azt a szakirodalmi elgondolást, hogy az appozitív határozónak a való-konstrukció egyfajta elkerülési módja, vagy fordítva. Az N2.CASE N1.NOM konstrukciót korábban nem is valószínűsítette a szakirodalom a másik két szerkezet alternatív konceptualizációjaként.

Konstrukció	típus		példány
	db	%	db	%
N2.CASE való N1.NOM	1685	100.00	31548	100,00
N1.NOM N2.CASE	408	24,21	8389	26,59
N2.CASE N1.NOM	666	39,52	31322	99.28

Az N2.CASE való N1.NOM konstrukció 842 típus esetében, tehát a típusok 49,97%-ában nem fordul elő azonos főnévi szóalakpárral a vizsgált másik két konstrukció egyikében sem. Továbbá a gyakorisági adatok alapján erősebb asszociatív kapcsolat állapítható meg az N2.CASE való N1.NOM konstrukció és az elöl álló határozós szerkezet (N2.CASE N1.NOM) között, mint a jelzősítős (N2.CASE való N1.NOM) és a N1.NOM N2.CASE lehetségesen (de megvalósulásaiban nem kizárólagosan) appozitív szerkesztésmód között. Az adatsor azonban fals találatokat is tartalmaz részben a korpusz grammatikai elemzőjének hibája, részben a való kifejezés poliszémiája miatt, ez pedig torzítja a teljes mintára vonatkozó arányokat. Ezért a szemantikai központú konstrukciós elemzést az adatok kézi megtisztása után a duplumszűrt anyag 100-nál nagyobb N2.CASE való N1.NOM előfordulásaiból kiindulva végeztük el.
Az elemzés vizsgálja az N1.NOM komponensszerkezetét, a típusok morfoszintaktikai változatosságát, az -Ás képzős cselekvésnevek arányát és szerepét a határozói kidolgozás szempontjából; az N2 kifejezések esetalak szerinti megoszlását részben annak érdekében is, hogy az N2.CASE levő/lévő N1.NOM, valamint az N2.CASE történő N1.NOM konstrukciókkal való majdani összevetést is megalapozza. Különös figyelmet szán a vizsgálat azoknak a szerkezeteknek, amelyek esetében nem a jelzősítős szerkezet a gyakoribb, hanem az N2.CASE N1.NOM (pl. életre nevelés (218) : életre való nevelés (37)) vagy az appozitív (pl. félelem attól (96) : attól való félelem (34)), és keressük a feltárt gyakorisági viszonyok motivációit. A legnagyobb példánygyakorisággal rendelkező típusok egységstátuszúak (pl. az Unióhoz való csatlakozás; lakáshoz jutás) és nagy számban terminusértékűek (pl. kábítószerrel visszaélés), de még a lexikalizálódottság feltételezése mellett is jelentősen hozzájárulnak az adott konstrukció (szórendi változat) begyakorlódásához.