Az akár és a csak kifejezések kötőszavas társulásainak pragmaszemantikai vizsgálata

Hagymási Judit (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, NyDI)
Huszics Aliz (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, NyDI Pécsi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Tanszék)

Előadásunk témája az akár és a csak partikulákkal alkotott kötőszavak pragmaszemantikai vizsgálata a magyarban. A kötőszó, mint kategória gyakran távolodik el logikai-funkcionális jelentésétől és válik diskurzusjelölővé (Schirm 2021). Az akár és a csak kifejezések önmagukban is diskurzusbeli és modális tartalmakat közvetíthetnek, valamint termékeny mintáját nyújtják a komplex kötőszavaknak.
Az akár kifejezéssel már foglalkoztak a nyelvészeti szakirodalomban, vizsgálták páros kötőszói változatát, valamint a szóló akár-t (Bánréti 1985). A vizsgált kifejezés alapjelentése – mindkét változatában – a megengedett lehetőségeket implikálja.

(1)	a.	Akár Peti veszi meg az autót, akár Zoli, én jól járok.
	b.	Akár Peti is megveheti az autót.

A szóló akár (1b) valójában nem kötőszó, hanem egy konstrukció részét képezi az is-sel és egy -hAt képzős igével. Ezen modális kifejezéscsoport együttes jelentése: a megengedett lehetőségek közül a legkevésbé elvárt lehetőség áll fenn. Az akár komplex kötőszavakon belüli vizsgálatánál támaszkodni fogunk a páros és a szóló változat tulajdonságaira is, hogy felderítsük, adott konstrukcióban mely jellemzők érhetők tetten.

A csak partikulával – logikai, diskurzusjelölői típus – számos nyelvészeti szakirodalom foglalkozott (pl. É. Kiss 1998, Gyuris 2008). A logikai csak legjellemzőbb használata az azonosító-kirekesztő értelmezés (2a), de megjelenik kötőszói funkcióban is, ilyenkor jelentése de értelmű (2b). A diskurzusjelölői változat lehet hangsúlyos (2c) és hangsúlytalan (2d). Előbbi esetén a jelenlegi állításunk ellentétes a korábbival; míg utóbbi hangsúlyozástól és kontextustól függően eltérő jelentéssel társítható (pl. biztatás).

(2)	a.	Zoli csak Julit hívta meg.
	b.	Megírom a házit, csak előbb ebédelek.
	c.	Zoli CSAK meghívta Julit is.
	d.	Menj csak!

Kutatásunk alapját képezi, hogy a (2) példasorban megjelenő csak partikula melyik típusa érhető tetten a vizsgált kötőszavakban.
Előadásunkban tehát azokat a kötőszavakat vizsgáljuk pragmaszemantikai szempontból, amelyek az akár és a csak kifejezésekkel alkotnak társulást. Ilyenek az akárha, hacsak, akárhogy, csakhogy, akár…is, csakis, valamint az akárcsak (is). Előadásunkban kötőszónak tekintjük Bencze (2022) nyomán azokat a kifejezéseket, amelyek mondatrészeket vagy tagmondatokat kötnek össze. A diskurzusjelölői tulajdonságokat Schirm (2021) alapján Furkó osztályozásában értelmezzük. A kutatásunk alapját korpuszvizsgálat és introspekció képezi.

Hivatkozások

• Bánréti (1985): A páros akár-t tartalmazó mondatok szemantikájáról és szintaxisáról. ÁNYT XVI. 87–114.
• Bencze (2022): Kötőszók diskurzusban. Kötőszóhasználat a megismerkedési dialógusokban. Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények I. 287–309.
• É. Kiss (1998): Mondattan. Új magyar nyelvtan. 17–184.
• Gyuris (2008): A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. SMNY IV. 639–682.
• Schirm (2021): Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl.