Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

SzePraKonf 2024 – Bibok Károly: Újságcikkek címeinek (újra)értelmezése a szövegtest kontextusában

Újságcikkek címeinek (újra)értelmezése a szövegtest kontextusában

Bibok Károly
Szegedi Tudományegyetem, BTK Szláv Intézet

Az előadás a címek hagyományosabb – szövegnyelvészeti, stilisztikai, szemiotikai – megközelítései helyett az újabban kibontakozó és kiterebélyesedő pragmatikai alapú vizsgálatai (Finkbeiner 2024) sorába csatlakozik. Jóllehet végeztek már ilyen szempontú munkálatokat a magyar nyelvű egészségügyi tartalmú álhírek címeivel kapcsolatban (Németh T. et al. 2023), a bemutatandó kutatás nem szorítkozik egy tématerületre és egy hírtípusra. A saját gyűjtésű példaanyag kvalitatív elemzése alapján fel kívánom vázolni, egyrészt, a megfigyelhető (újra)értelmezési módok rendszerét, másrészt, azt, hogy a címek így létrejött interpretációi mennyire minősíthetők az igaz–hamis skála szerint.

Elismerve, hogy a címadásban a szerzők mindig kiemelten törekednek a figyelem felkeltésére, de túllépve azon az általános feltételezésen, hogy „a cím utalhat a szöveg tartalmára, témájára, vagy összefoglalja azt” (Tolcsvai Nagy 2006: 171), a jelen előadásban ismertetendő kutatás kiinduló tézise nem csupán annyi, hogy a címet a szövegtestre támaszkodva lehet megérteni, hanem hogy a cím interpretációjában a szövegtestre kifejezetten mint kontextusra kell tekinteni. Ezzel tkp. a kontextusnak a relevancielméletből (Sperber–Wilson 1986/1995) származó hármas tagolódását (a megnyilatkozást megelőző megnyilatkozások, fizikai környezetből jövő információk, enciklopédikus tudás) kiegészíthetjük egy negyedikkel, nevezetesen a rákövetkező megnyilatkozásokkal, a posztcedens szövegtesttel.

Ilyen módon az újságcikkek címeinek kvantitatív vizsgálata az (újra)értelmezés módjainak az előzményekben találhatónál bővebb áttekintését nyújtja, kezdve a nem pontos terminológiai nomenklatúrából és a különböző nyelvváltozatok lexikai sajátosságaiból adódó (újra)keretezéstől (framing) a kétértelműség felfedezésén keresztül az explikatúrákig (lévén a cím jelentése aluldeterminált/alulspecifikált) és az implicit módon kommunikált jelentések megerősítéséig vagy törléséig. Ami pedig a cím jelentésreprezentációjának az igaz tényállítással való összevetését illeti, nemcsak az ál- és/vagy manipulatív hírekkel kell számolnunk, hanem az ún. rábeszélő, az értékítéletet hordozó szövegekkel vagy az egyszerűen csak nagyfokú kreativitást tanúsító címekkel.

Irodalom

  • Finkbeiner, Rita 2024, The pragmatics of headlines. Central issues and future research avenues. Journal of Pragmatics 222, 17–22.
  • Németh T., Enikő – Katalin Nagy C. – Zsuzsanna Németh 2023, What is hidden from you: Implicit pragmatic phenomena in Hungarian fake news headlines. 18th International Pragmatics Conference. Brüsszel, 2023. július 9–14.
  • Sperber, Dan – Wilson, D. 1986/1995, Relevance: Communication and cognition. Cambridge (MA) – Oxford: Blackwell. 1. kiad./2. kiad.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2006, Szövegtan. In: Kiefer Ferenc (főszerk.), Magyar nyelv. Bp.: Ak. K., 149–174.