Felette igen nagy jó – Intenzitásjelölők variációja 16–18. századi regiszterekben

Varga Mónika
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Az intenzitásjelölők az alaptagban kifejezett tulajdonság erősségének, intenzitásának mértékét felfelé „skálázzák” egy feltételezett normához képest (Hiltunen 2021; Claridge–Kytö 2021). Az ebbe a kategóriába sorolható elemek éppúgy kutatást igényelnek a történetiségben, mint a regiszterek közötti és regiszteren belüli variációt tekintve (Hiltunen 2021). Az igen számított az ómagyar kor egyik legtipikusabb intenzitásjelölőjének (D. Mátai 1992), az azt követő időszakok viszont feltárásra várnak. Jelen előadás az intenzitásjelölők megoszlását, váltakozását és ennek lehetséges motivációt vizsgálja 16–18. századi regiszterekben, feldolgozva a Történeti magánéleti korpusz és a Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz adatait (kitekintve ugyanakkor az Ómagyar korpusz és a Magyar történeti szövegtár anyagára is). Az elemzés bemutatja az előzetes tapasztalatok alapján bevett használatú markerek – igen, felette, felettébb, ’nagyon’ jelentésű nagy, nagyon – disztribúcióját a középmagyar korszakon belül, kitérve az egyes regiszterek és szerzők preferenciáira. További vizsgálati szempont, hogy az egyes intenzifikálók használata mely szerkezeti-szemantikai tulajdonságok szerint írható le a korszakban. Utóbbi kapcsán az alaptag és annak szófaja kerül előtérbe; egy korábbi eseti kutatás szerint például a nagyon a 18. század elején dominánsan igékkel használatos (nagyon bízik), míg tulajdonságot, állapotot, módot jellemzően a nagy fokoz (nagy jó, nagy bátran, vö. Varga 2022). E tényezők tehát hozzájárulhatnak a markerek közvetlen funkcionális variációjának meghatározásához.

Hivatkozott irodalom

• Claridge, Claudia – Kytö, Merja 2021. Degree and Related Phenomena in the History of English: Evidence of Usage and Pathways of Change. Journal of English Linguistics 49(1). 3–17.
• Hiltunen, Turo 2021. Intensification in Eighteenth Century Medical Writing. Journal of English Linguistics 49(1): 90–113.
• D. Mátai Mária 1992. A határozószók. In: Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Budapest: Akadémiai. 570–661.
• Varga Mónika 2022. Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: SZTE. 431–445.