A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge

A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja

című tanulmányát.

Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassunk egy olyan multimodális annotációs keretet, amely a multimodális korpuszok vizsgálatára alkalmas mind a beszéd, mind a kézi gesztusok szintjén, emellett a beszéd és a kézi gesztusok között fennálló szemantikai kapcsolatot is leírja. A dolgozat első felében az annotációs keretet ismertetjük, amelynek alapjául McNeill (1992), Kendon (2004) gesztusdefiníciója, illetve Alibali és társai (2001), Kong és társai (2015) gesztusszemantikai taxonómiája szolgál. A beszéd átírásához Jefferson (2004) konverzációelemzési átírási konvencióját követjük. A dolgozat második felében egy politikai vitaműsorokból álló korpuszon végzett, verbális agresszióra fókuszáló esetelemzéssel ismertetjük a multimodális annotációs keret alkalmazhatóságát.

Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, kézi gesztusok, multimodális elemzés, verbális agresszió

Szabó Éva a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Programjának hallgatója, az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a pragmatika és a diskurzuselemzés, azon belül elsősorban a benyomáskeltés és a politikai nyelvhasználat.

Béres Tamara a Szegedi Tudományegyetem elméleti nyelvészet mesterszakán pragmatika szakirányon végzett. Kutatási területe a verbális agresszió megjelenése a magyar közösségi médiában

Guba Csenge a Szegedi Tudományegyetem elméleti nyelvészet mesterszakos hallgatója számítógépes nyelvészet szakirányon. Szakdolgozatában egy beszélt nyelvi korpusz feldolgozásával és elemzésével foglalkozik.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://jeny.szte.hu/JENY-2020-SzaboE-etal

• Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge 2020. A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja. Jelentés és Nyelvhasználat7/1:51–74. doi:10.14232/JENY.2020.1.3