MEGHÍVÓ

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Elméleti Nyelvészeti Programja tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Tóth Alinka doktorjelölt

Megnevezési feladathelyzetből nyert mintázatok értelmezése kognitív nyelvészeti perspektívából

c. doktori értekezésének nyilvános vitájára.

A DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely (ELTE) 2019. március 28–29-én konferenciát rendez

Nyelvtan, diskurzus, megismerés. A magyar nyelv funkcionális leírása

címmel a nyelvtanírásról, a nyelv grammatikai leírásáról, a Műhelyben készített funkcionális Nyelvtan (Osiris Kiadó, 2017) megjelenése alkalmából. A magyar nyelvű konferencia a jelenkori magyar nyelvtanírásnak, a magyar nyelv kutatásának helyzetét, új eredményeit kívánja a figyelem középpontjába helyezni. A diszkurzív szakmai rendezvény fő célja, hogy a résztvevők érezzék és fölismerjék az autentikus nemzetközi tendenciákhoz való érdemi hozzájárulás esélyét, a magyar nyelv leírásában termékeny elvek, módszerek bevezetésének vagy kidolgozásának és alkalmazásának a jelentőségét, az elektronikus kommunikáció, a Kárpát-medencei magyar nyelvközösség szabad egyesülése (a határtalanítás) és az interkulturális hatások kultúrájának viszonyai között.

A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája 2018. november 29-én és 30-án rendezi meg a

Nyelvészdoktoranduszok 22. Országos Konferenciáját

(LingDokKonf 22.)

az SZTE BTK Konferenciatermében
(6722 Szeged, Egyetem u. 2. fszt.)

Várjuk jelentkezését minden jelenlegi doktorandusz hallgatónak vagy olyan volt hallgatónak, aki még nem védte meg PhD-értekezését. A konferenciára jelentkezhetnek továbbá a nyelv- vagy nyelvészet szakos mesterképzések hallgatói is.

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Tóth Enikő és Csatár Péter

A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése

című tanulmányát.

Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.

Kulcsszavak: fókusz, kimerítőség, vártság, kísérletes pragmatika

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-TothE-CsatarP