MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Vezető:
Kertész András
akadémikus Debeceni Egyetem

Az Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Szegedi Munkacsoportja

Németh-T Enikő (SZTE BTK), Bibok Károly (SZTE BTK), Nagy C. Katalin (SZTE BTK), Németh Zsuzsanna (SZTE BTK), Vecsey Zoltán (SZTE BTK), külső közreműködőként: Ivaskó Lívia (SZTE BTK), Schirm Anita (SZTE BTK)

Kutatási téma: Divergáló evidencia az elméleti nyelvészetben

A kutatócsoport előző projektjében a résztvevők az adatintegráció különböző lehetőségeinek és korlátainak számbavételével foglalkoztak, esettanulmányokat készítettek a nyelvtudomány különböző területein annak érdekében, hogy megválaszolják, hogy az integrációs lehetőségek milyen mértékben és milyen módon befolyásolják a nyelvészeti hipotézisek plauzibilitását. A kutatás konklúziójaként megfogalmazták, hogy el kell fogadni több evidenciatípus integrációjának lehetőségét a nyelvészeti elméletalkotásban. Ennek egyik legfontosabb hozadéka a konvergáló evidencia előtérbe kerülése. Ugyanakkor a kutatások azt is felfedték, hogy bizonyos esetekben a különböző adatforrásokból származó evidenciák egymással inkompatibilis hipotéziseket támasztanak alá, azaz divergálnak. A jelen projekt célja a divergáló evidencia problémájának vizsgálata, annak feltárása, hogy melyek az evidencia divergenciájának kezelésére alkalmazható heurisztikák. A kutatócsoport korábbi gyakorlatát folytatva a cél megvalósításához két párhuzamos síkon kívánnak eljutni. A metaelméleti keret síkján Kertész és Rákosi p-modelljét fejlesztik tovább és terjesztik ki a divergáló evidencia kezelésére, a nyelvelméleti síkon pedig a generatív szintaxis, a formális és kognitív szemantika, továbbá a pragmatika problémáin tesztelik újabb esettanulmányok keretében a metaelméleti modell megoldási javaslatait. Feltevésük az, hogy az adattípusok integrációja valójában nem különböző evidenciatípusok konvergenciája, hanem divergenciája. A  konvergencia egy olyan speciális eset csupán, amely viszonylag ritkán lép fel a kutatás kezdeti szakaszában. Ez a feltevés egy teljesen új kutatási irányt jelöl ki a probléma vizsgálatában.

Kutatási témák:

  • Divergáló evidencia a pragmatikában: 1. Divergáló evidencia a grammatikalizáció történeti pragmatikai kutatásában. 2. Divergáló evidencia a beszédaktusok történeti kutatásában. 3. Divergáló evidencia a hétköznapi, spontán társalgások javítási jelenségeinek vizsgálatában. 4. Divergáló evidencia az implicit argumentumok kutatásában.
  • Divergáló evidencia a szemantikában: 1. A divergáló evidencia megjelenési módjainak vizsgálata a fikcionális diskurzus kortárs logikai/szemantikai elméleteiben. 2. A divergáló evidencia problémája a nyelvi reprezentáció pszichológiai realitásának vizsgálatában. 3. A divergáló evidencia problematikája a szójelentések és a szintaktikai alternációk vizsgálatában.

A kutatócsoport SZTE-s tagjai:

  • Bibok Károly
    egyetemi docens, a nyelvtudomány kandidátusa
    Szegedi Tudományegyetem, Orosz Filológiai Tanszék
    MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport, Szegedi Munkacsoport
  • Nagy C. Katalin
    tudományos segédmunkatárs
    MTA–DE–SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
  • Németh T. Enikő
    egyetemi tanár, az MTA doktora
    Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék
    MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport, Szegedi Munkacsoport
    HuComTech Kutatócsoport
  • Németh Zsuzsanna
    tudományos munkatárs
    MTA–DE–SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
  • Vecsey Zoltán
    tudományos munkatárs, PhD
    MTA–DE–SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport