Az elméleti nyelvészet szak közvetlen előzménye a szegedi egyetemen 1994-től 2001-ig ötéves egyetemi alapszakként működő általános nyelvészet szak (ez „A” szakként az egész országban egyedülálló volt), amely 2001-től négy éves, belső felvételi rendszerű szakká változott elméleti nyelvészet néven. A nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú képzési tartalom jó alapot nyújtott végzett diákjainknak ahhoz, hogy megállják a helyüket mind a nemzetközi, mind a hazai felsőoktatásban és tudományos életben. Végzett hallgatóink közül a közelmúltban három kapott külföldi egyetemen állást ill. több éves ösztöndíjat; sokan pedig hazai egyetemeink különféle tanszékein oktatnak (pl. Általános Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Debrecen), Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Piliscsaba), Angol Nyelvészeti Tanszék (ELTE), Orosz Filológiai Tanszék (Szeged), Francia Tanszék (Szeged), Német Nyelvészeti Tanszék (Szeged), Informatika Tanszék (Szeged), Modern Irodalomtudományi Tanszék (Szeged) stb.). Ez ékesen bizonyítja, hogy a nyelvész utánpótlás biztosításában azóta folyamatosan kiemelkedő szerepet játszik a szegedi Általános Nyelvészeti Tanszéken folyó képzés, amióta azt Károly Sándor professzor 1979-ben elkezdte a nemzetközi nyelvtudomány normáinak megfelelően kialakítani. A szakhoz 1993 óta kapcsolódik doktori képzés is, s itt végzett hallgatóink közül is többen oktatnak hazai egyetemeken.

Ezeket a hagyományokat kívánja folytatni az indítandó elméleti nyelvészet mesterszak. A szak felépítése, tartalma úgy van megtervezve, hogy hatékonyan segítse olyan kutatónyelvész utánpótlás kinevelését, amely sokféleképpen konvertálható tudással rendelkezik, képes a nyelvtudomány művelését a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szinten végezni, ugyanakkor képes gyakorlati, társadalmilag és gazdaságilag hasznos fejlesztések elvégzésére, feladatok megoldására.

A bolognai folyamatban kialakuló képzési struktúrában az elméleti nyelvészet mesterszak legfontosabb előzménye Szegeden a magyar nyelv és irodalom alapszakon belüli nyelvtechnológia szakirány. Ennek a szakiránynak a teljesítése a legmegfelelőbb bemenet az elméleti nyelvészet mesterszakhoz (a másik, további feltételek nélkül elfogadható bemenet az ELTE elméleti nyelvészet alapszakja). Ezekkel az előzményekkel garantálni tudjuk, hogy nemcsak ugyanolyan jó lehet a képzés, mint a korábbi elméleti nyelvészet szakon, hanem   a több kontaktórának, több szemináriumi gyakorlatnak köszönhetően   talán még alaposabb, elmélyültebb, specializáltabb tudást tudunk majd nyújtani. Az egyéb BA szakokról jövőknek azonban előreláthatólag szignifikánsan nehezebb dolguk lesz, hogy ugyanezt a színvonalat elérjék, tekintve az alapozó képzésük kevésbé szisztematikus voltát (amit nem igazán lehet egyszerű kreditbeszerzési előírásokkal kompenzálni). Ez azonban elkerülhetetlen velejárója a kétszintű képzésnek, amiről tudható, hogy természeténél fogva csak részben lehet egyenértékű a korábbi öt éves képzési formákkal.

A képzés felépítését, szerkezetét tekintve az elméleti nyelvészet MA diploma megfelel a jelenlegi, egyciklusú képzésben szerezhető elméleti nyelvészet szakos diplomának. Mindkét képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika) állnak, de egyben lehetőséget adnak a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.) A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Bár a hagyományos, egyciklusú elméleti nyelvészeti képzésben is lehetősége volt a hallgatónak egy-egy kutatási terület felé orientálódni, az új bolognai képzés MA szakaszában a specializáció a szakirányú képzésekben nyomatékosabban van jelen. Ennek megfelelően az elméleti nyelvészet mesterszak Szegeden háromféle kimenettel már e szakindítási anyag alapján is elvégezhető lesz, és későbbi terveink szerint a szak még két (számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika) szakiránnyal bővíthető lehet:

1. Nyelvelmélet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (nyelvelmélet szakirány)
   A szakirány célja, hogy az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a fonológiai, mondattani, jelentéstani és pragmatikai elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítsák el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan.
2. Pragmatika szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (pragmatika szakirány)
   A szakirány célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pragmatikai kutatások nemzetközi eredményeivel, és ezek alkalmazásával képesek legyenek a nyelvhasználat működésének vizsgálatára mind elméleti szinten, mind beszélt nyelvi vagy írott korpuszok alapján. A szakirány tehát elméleteket és empirikus vizsgálati módszertanokat is elsajátíttat.
3. Számítógépes nyelvészet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész

Az Általános Nyelvészeti Tanszék által gondozott képzések hálótervekkel, a tanszék által meghirdetett kurzusokkal kapcsolatos kérdésekben Szécsényi Tiborhoz lehet fordulni.

A NYELVTECHNOLÓGIA SPECIALIZÁCIÓ ÓRA-, VIZSGA- ÉS KREDITTERVE

Érvényes a 2018-ban vagy az után kezdő hallgatókra.

A nyelvtechnológia specializáció elvégzéséhez a 14 kötelező tárgyat kell teljesíteni.

Azok a nyelvtechnológia specializációs hallgatók, akik előzetesen teljesítettek nyelvtechnológiás kurzusokat, a rendes képzésük során nem tudják még egyszer felvenni a már más tantárgyi kóddal teljesített kurzust. Ehelyett a tárgy elvégzését a 0 kredites „előzetes kurzusteljesítés” kiegészítéssel ellátott kurzusokat tudják felvenni, amire automatikusan megkapják az aláírást. Az emiatt hiányzó kreditjeiket a szabadon választható „nyelvészeti stúdiumok” kurzusokon szerezhetik meg. A nyelvészeti stúdiumok a NYTECH-NYS kezdetű tantárgykódokat kapják. Többféle nyelvészeti stúdiumot hirdetünk meg:

• Az Általános Nyelvészeti Tanszék oktatói minden félévben meghirdetnek témavezetői konzultációkat, amelyen a hallgatók saját kutatásaikhoz kaphatnak támogatást.
• Alkalmanként egyedi tematikájú kurzusok kerülnek meghirdetésre.
• A BTK társtanszékeinek a kurzuskínálatában megtalálható nyelvi (pl. finn, észt, egyéb uráli nyelv, török, egyéb altáji nyelv, latin, görög, katalán, baszk) vagy nyelvészeti kurzusokat is lehet teljesíteni. Ezekhez a kurzusokhoz a kurzus oktatójának és az Általános Nyelvészeti Tanszéknek a jóváhagyása is szükséges. Ilyen kurzusokhoz a nyelvészeti stúdiumok tantárgyi kódját csak hallgatói kérésre rendeljük hozzá. Ilyen módon azonban csak olyan kurzusok elfogadhatóak, amelyek a hallgató alapszakján nem számítanak be.
• A Coursera for SZTE programnak köszönhetően az egyetem hallgatói térítésmentesen hozzáférnek a Coursera teljes kurzuskínálatához. A Coursera kínálatából nyelvészeti stúdiumként elfogadunk olyan kurzusokat, amelyek a nyelvtudománnyal vagy a nyelvfeldolgozással kapcsolatosak, illetve a nyelvészethez interdiszciplinárisan kötődnek. A Coursera kurzusokhoz konzultációk nem kapcsolódnak, a kurzusok elvégzése teljes mértékben önálló munkát igényel. A kurzusok elvégzését a Coursera által kiadott oklevél igazolja, a hallgatók ez alapján kapnak kreditet az egyetemi tanulmányi rendszerben meghirdetett és fölvett kurzusukra. A Coursera kurzusok felvételéhez az Általános Nyelvészeti Tanszék előzetes jóváhagyása szükséges.

Az Általános Nyelvészeti Tanszék által gondozott képzések hálótervekkel, a tanszék által meghirdetett kurzusokkal kapcsolatos kérdésekben Szécsényi Tiborhoz lehet fordulni.

A NYELVTECHNOLÓGIA SPECIALIZÁCIÓ ÓRA-, VIZSGA- ÉS KREDITTERVE 

Érvényes az egyetemi tanulmányikat 2018 előtt kezdő hallgatókra.

A nyelvtechnológia specializáció elvégzéséhez a kötelező tárgyakon túl négy darab kétkredites kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. 

Az Általános Nyelvészeti Tanszék által gondozott képzések hálótervekkel, a tanszék által meghirdetett kurzusokkal kapcsolatos kérdésekben Szécsényi Tiborhoz lehet fordulni.

Felvételi kritérium: A nyelvtechnológia specializációt felveheti bármely bölcsészhallgató.

A nyelvtechnológia specializáció célja:

olyan szakemberek képzése, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos kutatások, fejlesztések bármely területének műveléséhez olyan szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek, amelynek alapján alkalmasak a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására. A képzés során a hallgatók olyan elméleteket és módszertanokat ismerhetnek meg és tanulhatnak meg alkotó módon felhasználni, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák az egyes természetes nyelvek struktúrájának és használatának szabályszerűségeit is, valamint az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit is.

Előzmények:

A Nyelvtechnológia szakirány (és folytatásai: az Elméleti nyelvészet MA és Ph.D képzés) közvetlen előzménye a szegedi egyetemen 1994-től 2001-ig ötéves egyetemi alapszakként működő általános nyelvészet szak (ez „A” szakként az egész országban egyedülálló volt), amely 2001-től négy éves, belső felvételi rendszerű szakká változott elméleti nyelvészet néven. A nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú képzési tartalom jó alapot nyújtott végzett diákjainknak ahhoz, hogy megállják a helyüket mind a nemzetközi, mind a hazai felsőoktatásban és tudományos életben. A szakhoz 1993 óta kapcsolódik doktori képzés is.

A Nyelvtechnológia szakirányú képzés során megismertetjük a hallgatókat 1) az alapvető nyelvészeti diszciplínákkal (fonológia, szintaxis, szemantika, pragmatika) és ezek kutatási módszereivel 2) a nyelvtudomány és a társtudományok kapcsolatával (matematikai logika, nyelvfilozófia, nyelvészeti terepmunka, számítógépes nyelvészet).

A szakirányt felveheti a magyar szakosok mellett bármely bölcsész szakos hallgató, de különösen ajánlott nyelvszakosok, továbbá filozófia, pszichológia vagy kommunikáció szakosok számára. Elvben természettudományos szakosok számára is nyitott a képzés (különösen informatika és matematika szakosok számára volna ajánlható).

A Nyelvtechnológia szakirány elvégzése által elérhető lehetőségek:

Mivel a nyelvtechnológus szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és egyúttal a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos kutatások bármely területének műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek, foglalkoztatásuk számos területen lehetséges. Például mindenfajta számítógépes nyelvészeti munkára, szótárírással kapcsolatos feladatokra, nyelvkönyvek és nyelvtankönyvek írására, médiumokkal kapcsolatos munkakörökre alkalmasak lesznek a nyelvtechnológus képzettséggel rendelkezők. Az ilyen típusú szakemberek iránti igény várhatóan mind regionális, mind országos szinten egyre inkább növekedni fog.

A Nyelvtechnológia szakirányra épülő képzések: a szakirány kiváló alapképzettséget nyújt az Elméleti nyelvészet MA szakhoz, ami viszont jó bemenetet nyújt általában bármely nyelvészeti doktori képzéshez, speciálisan pedig az Elméleti nyelvészeti doktori programhoz. Ezeken a felsőbb szintű kurzusokon a nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítják el a hallgatók, és maguk is aktívan alkalmazzák őket saját munkájuk során. A hallgatók bekapcsolódhatnak nyelvészeti kutatásokba, és megtanulnak a nemzetközi tudományosság normái szerint cikket írni és előadást tartani.

Az Általános Nyelvészeti Tanszék által gondozott képzések hálótervekkel, a tanszék által meghirdetett kurzusokkal kapcsolatos kérdésekben Szécsényi Tiborhoz lehet fordulni.