Elméleti nyelvészet MA szak

Az elméleti nyelvészet szak közvetlen előzménye a szegedi egyetemen 1994-től 2001-ig ötéves egyetemi alapszakként működő általános nyelvészet szak (ez „A” szakként az egész országban egyedülálló volt), amely 2001-től négy éves, belső felvételi rendszerű szakká változott elméleti nyelvészet néven. A nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú képzési tartalom jó alapot nyújtott végzett diákjainknak ahhoz, hogy megállják a helyüket mind a nemzetközi, mind a hazai felsőoktatásban és tudományos életben. Végzett hallgatóink közül a közelmúltban három kapott külföldi egyetemen állást ill. több éves ösztöndíjat; sokan pedig hazai egyetemeink különféle tanszékein oktatnak (pl. Általános Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Debrecen), Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Piliscsaba), Angol Nyelvészeti Tanszék (ELTE), Orosz Filológiai Tanszék (Szeged), Francia Tanszék (Szeged), Német Nyelvészeti Tanszék (Szeged), Informatika Tanszék (Szeged), Modern Irodalomtudományi Tanszék (Szeged) stb.). Ez ékesen bizonyítja, hogy a nyelvész utánpótlás biztosításában azóta folyamatosan kiemelkedő szerepet játszik a szegedi Általános Nyelvészeti Tanszéken folyó képzés, amióta azt Károly Sándor professzor 1979-ben elkezdte a nemzetközi nyelvtudomány normáinak megfelelően kialakítani. A szakhoz 1993 óta kapcsolódik doktori képzés is, s itt végzett hallgatóink közül is többen oktatnak hazai egyetemeken.

Ezeket a hagyományokat kívánja folytatni az indítandó elméleti nyelvészet mesterszak. A szak felépítése, tartalma úgy van megtervezve, hogy hatékonyan segítse olyan kutatónyelvész utánpótlás kinevelését, amely sokféleképpen konvertálható tudással rendelkezik, képes a nyelvtudomány művelését a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szinten végezni, ugyanakkor képes gyakorlati, társadalmilag és gazdaságilag hasznos fejlesztések elvégzésére, feladatok megoldására.

A bolognai folyamatban kialakuló képzési struktúrában az elméleti nyelvészet mesterszak legfontosabb előzménye Szegeden a magyar nyelv és irodalom alapszakon belüli nyelvtechnológia szakirány. Ennek a szakiránynak a teljesítése a legmegfelelőbb bemenet az elméleti nyelvészet mesterszakhoz (a másik, további feltételek nélkül elfogadható bemenet az ELTE elméleti nyelvészet alapszakja). Ezekkel az előzményekkel garantálni tudjuk, hogy nemcsak ugyanolyan jó lehet a képzés, mint a korábbi elméleti nyelvészet szakon, hanem   a több kontaktórának, több szemináriumi gyakorlatnak köszönhetően   talán még alaposabb, elmélyültebb, specializáltabb tudást tudunk majd nyújtani. Az egyéb BA szakokról jövőknek azonban előreláthatólag szignifikánsan nehezebb dolguk lesz, hogy ugyanezt a színvonalat elérjék, tekintve az alapozó képzésük kevésbé szisztematikus voltát (amit nem igazán lehet egyszerű kreditbeszerzési előírásokkal kompenzálni). Ez azonban elkerülhetetlen velejárója a kétszintű képzésnek, amiről tudható, hogy természeténél fogva csak részben lehet egyenértékű a korábbi öt éves képzési formákkal.

A képzés felépítését, szerkezetét tekintve az elméleti nyelvészet MA diploma megfelel a jelenlegi, egyciklusú képzésben szerezhető elméleti nyelvészet szakos diplomának. Mindkét képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika) állnak, de egyben lehetőséget adnak a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.) A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Bár a hagyományos, egyciklusú elméleti nyelvészeti képzésben is lehetősége volt a hallgatónak egy-egy kutatási terület felé orientálódni, az új bolognai képzés MA szakaszában a specializáció a szakirányú képzésekben nyomatékosabban van jelen. Ennek megfelelően az elméleti nyelvészet mesterszak Szegeden háromféle kimenettel már e szakindítási anyag alapján is elvégezhető lesz, és későbbi terveink szerint a szak még két (számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika) szakiránnyal bővíthető lehet:

  1. Nyelvelmélet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (nyelvelmélet szakirány)
    A szakirány célja, hogy az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a fonológiai, mondattani, jelentéstani és pragmatikai elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítsák el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan.
  2. Pragmatika szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (pragmatika szakirány)
    A szakirány célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pragmatikai kutatások nemzetközi eredményeivel, és ezek alkalmazásával képesek legyenek a nyelvhasználat működésének vizsgálatára mind elméleti szinten, mind beszélt nyelvi vagy írott korpuszok alapján. A szakirány tehát elméleteket és empirikus vizsgálati módszertanokat is elsajátíttat.
  3. Számítógépes nyelvészet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész

Az Általános Nyelvészeti Tanszék által gondozott képzések hálótervekkel, a tanszék által meghirdetett kurzusokkal kapcsolatos kérdésekben Szécsényi Tiborhoz lehet fordulni.