Az Equinox kiadó Pragmatic Interfaces című sorozatának megjelent a legújabb kötete:

Enikő Németh T.

University of Szeged

Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use

Grammar and Pragmatics Interacting

This book studies how Hungarian verbs can occur with implicit subject and direct object arguments in a complex approach. On the basis of the critical evaluations of the previous literature on implicit arguments, analyses of a wide spectrum of data from various direct sources, and theoretical explanations, all of which were supported by systematic metatheoretical considerations, it concludes that in Hungarian, verbs do not vary as to whether they can be used with implicit arguments or not, but they vary as to the manner in which they can occur with such arguments. In other words, they vary in terms of the lexical and grammatical constraints which are placed on them, and in what contexts they can be used with lexically unrealised arguments. Although the cognitive principle of relevance guides the licensing and interpretation processes of implicit arguments, the variety of their occurrences does not rest solely on the presumption of relevance but on the different lexical, grammatical, and pragmatic properties of Hungarian and its use, as well as on their various interactions. So, it is only by operating together that a grammar and an adequate pragmatic theory can account for the occurrences and identification mechanisms of implicit arguments.

https://www.equinoxpub.com/home/implicit-subject/

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure 'tetszik' igével alkotott szerkezetekről

című tanulmányát.

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure 'tetszik' ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A '(ne) tessék Istennek' értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-NagyCK2

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2019-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2019. április 12.

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet e-mailben elküldeni. Az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2019. február 11.

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata recenziót jelentetett meg

Imrényi András – Kugler Nóra – Ladányi Mária – Markó Alexandra – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvtan

című könyvéről.

(Szerk: Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest: Osiris Kiadó. 2017. 1152 pp. ISBN 978-963-276-291-3)

A könyvismertetőt Horváth Péter készítette.

Az ismertetés elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2017-HorvathP

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Tóth Enikő és Csatár Péter

A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése

című tanulmányát.

Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.

Kulcsszavak: fókusz, kimerítőség, vártság, kísérletes pragmatika

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-TothE-CsatarP