A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László

Releváns-e a humor a relevanciaelméletben?

című tanulmányát.

A dolgozatban azt vizsgálom, hogy a relevanciaelmélet milyen értelmezését tudja adni a tisztán nyelvi és a nyelvi összetevőt is tartalmazó multimodális humorjelenségeknek. Mivel kognitív pragmatikai elmélet, amelyet nem a humor magyarázatára dolgoztak ki, hanem a kommunikációnak mint a valóság megismerésére irányuló információfeldolgozásnak az általános modelljeként, tisztázásra szorul, hogy fogalmi apparátusa és alaptézisei mennyiben alkalmasak a humor természetének megragadására. Dinamikus kontextusfelfogása és a következtetési műveletek középpontba állítása kifejezetten előnyös a humoros diskurzusok mélyreható magyarázatában. Kérdéses viszont, hogy mindent átfogó kommunikációs alapelve hogyan vonatkoztatható a humoros szándékú megnyilatkozásokra, amelyek jellemzően kijátsszák a relevanciakeresés heurisztikáját, miközben a humoros hatás szempontjából mégiscsak relevánsak. Ha a humorral nem is, a vele sűrűn összefonódó iróniával a relevanciaelmélet a kezdetektől foglalkozik, ezért ezt a fejezetét kritikus elemzésnek vetem alá. A nyelvi példákat többféle műfajból, illetőleg szövegtípusból merítem.

Kulcsszavak: humor, relevancia, relevanciaelmélet, explikatúra, implikatúra, kontextus, irónia

Nemesi Attila László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense. Szűkebb kutatási területe a figuratív nyelvhasználat (trópusok, gondolatalakzatok) és a humor pragmatikája, tágabban pedig a pragmatika, a retorika, a szemiotika és a szociálpszichológia határkérdéseivel (udvariasság, benyomáskeltés, nyelvi és képi befolyásolás) foglalkozik.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-NemesiAL

• Nemesi Attila László 2019. Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? Jelentés és Nyelvhasználat 6:1–31. doi:10.14232/JENY.2019.1.1

XXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS
NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS

Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben

időpontja: 2019. április 15-16. (hétfő-kedd)

helyszíne: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 1146 Budapest, Dózsa György út 2527.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) 2019. április 1516-án a KRE BTK-n (1146 Budapest, Dózsa György út 2527.) rendezi meg a XXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUST.

A kongresszus központi témája: NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS – Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben

A kongresszus honlapja: www.kre.hu/btk/manyexxvii.html

Az Equinox kiadó Pragmatic Interfaces című sorozatának megjelent a legújabb kötete:

Enikő Németh T.

University of Szeged

Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use

Grammar and Pragmatics Interacting

This book studies how Hungarian verbs can occur with implicit subject and direct object arguments in a complex approach. On the basis of the critical evaluations of the previous literature on implicit arguments, analyses of a wide spectrum of data from various direct sources, and theoretical explanations, all of which were supported by systematic metatheoretical considerations, it concludes that in Hungarian, verbs do not vary as to whether they can be used with implicit arguments or not, but they vary as to the manner in which they can occur with such arguments. In other words, they vary in terms of the lexical and grammatical constraints which are placed on them, and in what contexts they can be used with lexically unrealised arguments. Although the cognitive principle of relevance guides the licensing and interpretation processes of implicit arguments, the variety of their occurrences does not rest solely on the presumption of relevance but on the different lexical, grammatical, and pragmatic properties of Hungarian and its use, as well as on their various interactions. So, it is only by operating together that a grammar and an adequate pragmatic theory can account for the occurrences and identification mechanisms of implicit arguments.

https://www.equinoxpub.com/home/implicit-subject/

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nagy C. Katalin

Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure 'tetszik' igével alkotott szerkezetekről

című tanulmányát.

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure 'tetszik' ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A '(ne) tessék Istennek' értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2018-NagyCK2

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2019-ben ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2019. április 12.

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet e-mailben elküldeni. Az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2019. február 11.