Varga Mónika: Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés - Jelentés és Nyelvhasználat 6/1 (2019)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Mónika

Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A dolgozat az információ forrását és a tapasztalatból levonható következteté­seket jelölő kifejezések megítélésével, értékelésével foglalkozik a 16–18. szá­zadi boszorkányperes tanúvallomásokban, a fő forrás a Történeti magánéleti korpusz. A korszak tanúkihallgatási jegyzőkönyvei nem csak az aktuális tanúk különféle megfigyeléseit és vélekedéseit tartalmazhatják: a hatóság végezhetett újraértékelést, előtérbe helyezve a bizonyítást, a bizonyítékokat. Az értékelési folyamatot jóváhagyás és átfogalmazás egyaránt követhette, így kérdés, hogy mennyire egységesek az egyes források a bizonyítást tekintve, előtérbe kerül-e bennük a meggyőződés, az elfogultság a közösség vagy a hatóság részéről. A vizsgálat fő célja a forrásokból feltárt diskurzusstratégiák összehasonlító elemzése a jogi és társadalmi-kulturális kontextus bevonásával. A dolgozat módszertani problémákra is kitér, szembesítve a korpuszadatokat egy korábbi, formális jellegű leírással a boszorkányperes tanúvallomásokról.

Kulcsszavak: pragmatika, evidencialitás, boszorkányperes tanúvallomás, történeti korpusz, szövegközpontú elemzés

Turi Gergő - Surányi Balázs:Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése. Mondattan vagy jelentéstan? - Jelentés és Nyelvhasználat 7/1 (2020)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Turi Gergő és Surányi Balázs

Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése. Mondattan vagy jelentéstan?

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A hatókör-értelmezésre vonatkozó klasszikus generatív nézet szerint egy kvantor logikai hatóköre nem terjedhet túl azon a finit tagmondaton, amelyben az adott kvantor áll (azaz: nem vehet fel extra tág hatókört). Egyes, empirikusan ezidáig nem kellően megerősített feltételezések szerint azonban létezik egy kivételes, vonzat szerepű kötőmódú tagmondatot tartalmazó szerkezettípus, amely megengedi a benne szereplő univerzális kvantor számára az extra tág hatóköri olvasatot. Wurmbrand (2013; 2018) szintaktikai magyarázata szerint emiatt a kvantorhatókörre vonatkozó klasszikus, finit tagmondati lokalitási korlátot gyengíteni szükséges, míg Farkas–Giannakidou (1996) jelentéstani magyarázata azt állítja, hogy a kivételes hatóköri olvasat jelentéstani újraelemzésnek köszönhető.
Tanulmányunkban a jelenséget magyar anyanyelvű felnőtt beszélők ítéletei alapján vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy az extra tág hatóköri értelmezés (1) valóban elérhető a kritikus mondattípusban, de (2) hasonlóképpen elérhető egy a kritikustól minimálisan eltérő olyan mondattípusban is, melyre magyarázatként csak a jelentéstani újraelemzés terjeszthető ki, míg a szintaktikai lokalitási korlát gyengítése nem. Ez alapján a vizsgált extra tág hatóköri olvasatnak a jelentéstani újraelemzésen alapuló magyarázata mellett, és a kvantorhatókör klasszikus, finit tagmondat alapú szintaktikai lokalitási megszorításának a feladása ellen érvelünk.

Kulcsszavak: logikai hatókör, kvantor, kvantoremelés, szintaktikai lokalitás, jelentéstani újraelemzés, kísérletes mondattan, magyar nyelv

Szeteli Anna - Gocsál Ákos - Alberti Gábor: Szemafor hát! - Jelentés és Nyelvhasználat 6/1 (2019)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Szeteli Anna, Gocsál Ákos és Alberti Gábor

Szemafor hát!

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multi­funkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hang­sor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szig­nifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, diskurzusreprezentáció, formális pragmaszemantika, prozódiai jellemzők

Kocsány Piroska: A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben - Jelentés és Nyelvhasználat 6/1 (2019)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Kocsány Piroska

A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A mondások (aforizmák, maximák stb.) általános érvényű kijelentések moráli­san értékelő tartalommal. Ezek a szövegek az érvelés két lehetőségét, a megerősítést és a cáfolást valósítják meg. A cáfoló érvelés eszközei közé tartozik a csak és az is partikula. A dolgozat bemutatja a mondást mint érvelő szöveget, röviden összefoglalja a cáfolás eszközeit a mondásokban, és rész­letesen kitér a csak és az is partikulák szerepére általában és a mondások­ban különösen. A mondások mint autentikus szövegek elemzése visszaiga­zolja a labormondatok alapján tett megállapításokat a partikulák szemantikai funkciójáról.

Kulcsszavak: enthüméma, gnóma, tautológia, argumentáció, cáfolás, fókuszképző partikula, diskurzuspartikula, mirativitás, skalaritás, gyenge preszuppozíció

Poétika és korpusz

MEGHÍVÓ

Az ELTE DiAGram Funckionális Nyelvészeti Központ Stíluskutató csoportja
és a Magyar Nyelvtudományi Társaság kerekasztal-beszélgetést és könyvbemutatót szervez

Poétika és korpusz

címmel.

A rendezvény időpontja 2019. május 21. 16:30
Helyszín: ELTE BTK Nyelvész Könyvtár (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. 2. emelet)

A kerekasztal-beszélgetést Domonkosi Ágnes vezeti, résztvevői: Bengi László, Kulcsár-Szabó Zoltán, Simon Gábor, Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor.

A beszélgetést megelőzően kerül sor a Stíluskutató csoport legújabb tanulmánykötetének (Nyelv, poétika, kogníció. Szerk. Domonkosi Ágnes és Simon Gábor, Líceum Kiadó, Eger, 2018) bemutatójára, a kötetet Horváth Péter ismerteti.

A rendezvényről információk érhetők el az alábbi url-címen:
https://diagram.elte.hu/content/konyvbemutato-es-kerekasztal-beszelgetes-az-elte-stiluskutato-csoport-es-a-magyar-nyelvtudomanyi-tarsasag-kozos-szervezeseben.e.474

További cikkeink...